Sokszor előkerül az a tévhit, hogy az ételintoleranciák és az ételallergia pattanásos bőr formájában is megnyilvánulhatnak. A helyzet ezzel szemben az, hogy az ételallergia és intolerancia klasszikus bőrtünetei a bőrpír, a bőr duzzanata, a csalánkiütés és az ekcémás reakció, pattanást nem szokott okozni. Az ételfogyasztás hatására kialakuló vagy súlyosbodó pattanások mögött inkább az elfogyasztott ételek által kiváltott hormonális és gyulladásos mechanizmusok állnak, nem a klasszikus IgE-mediált allergiás reakció.
A pattanás az egyik leggyakoribb probléma, amely sokak életét megkeseríti, ugyanis jól látható a bőrön. A pattanások kamaszkorban a serdülőkori hormonális változások miatt kifejezetten gyakoriak, a felnőttkorban azonban általában valamilyen háttérproblémára utalnak.
A pattanás (acne vulgaris) a pilosebaceous egység (szőrtüsző + faggyúmirigy) betegsége. Kialakulásában négy fő tényező játszik szerepet: a follikuláris hiperkeratinizáció (a hajszálhagyma eltömődése), a fokozott faggyútermelés (androgén hatás), a Cutibacterium acnes szerepe (follikuláris mikrobiom, bizonyos baktériumtörzsek gyulladást kiváltó hatása) és a helyi gyulladás. Ezen négy hatás eredője vezet a mitesszerekhez, majd a gyulladásos pattanásokhoz.
A kettő között az a különbség, hogy az allergia esetén a szervezet ellenanyagokat termel az adott allergén ellen, az intolerancia esetén viszont alapvetően emésztési problémákról van szó.
Az ételallergia tünetei bőrön általában az alábbiak:
Az ételintolerancia elsősorban emésztőrendszeri tüneteket okoz, bőrtüneteket relatíve ritkán. Amennyiben mégis kialakulnak bőrtünetek, ezek jellemzően a fentiekben felsorolt panaszok, az ételallergia okozta pattanások nagyon ritkák. A kutatási eredmények alapján inkább úgy tűnik, hogy a fennálló akné rosszabbodhat bizonyos ételek fogyasztása után (pl. sovány tej, magas glikémiás indexű ételek).
Nagyon ritkán, inkább az emésztőrendszeri, illetve a más bőrtünetek tünetek jellemzőek. (A glutén ételallergia kifejezés egyébként nem pontos, ugyanis három orvosi kórképet is takar, a cöliákiát, a búzaallergiát és a nem-cöliákiás gluténérzékenységet.) A cöliákia és a nem-cöliákiás gluténérzékenység esetén a dermatitis herpetiformis jellemző, amely során viszkető, folyadékkal teli hólyagocskák alakulnak ki. Ezek nem pattanások, fontos különbséget tenni a kettő között!
A visszatérő pattanások okának felderítése összetett feladat. Érdemes bőrgyógyászhoz fordulni, aki szisztematikusan feltárja a lehetséges okokat, és szükség esetén továbbirányít minket gasztroenterológushoz és immunológushoz. Amennyiben ételallergia vagy intolerancia derül ki, az allergológus eliminációs diétát javasolhat.