A Perseverance rover feladata az egykori esetleges marsi életre utaló jelek, nyomok vizsgálata, ehhez a fedélzetén számos műszert helyeztek el. Ehhez választották ki a Jezero-krátert is leszállása helyszínéül, ugyanis itt egykor egy tó húzódott, amelybe egy folyó is betorkollott.
A rover a műszerei révén képes többek közt a kőzetek összetételének megállapítására. A rover számos kamerájának egyike a WATSON, melynek ultraibolya spektrométere, a SHERLOC munkáját segíti a robotkarja végén. E kamera belezoomolt egyik, a rover előtt álló sziklába, ezzel a kamera fókuszát tesztelték, a tesztképekből animáció is készült.
Amikor izgalmasnak tűnő sziklát talál a rover, egy csiszoló segítségével a felszínéből egy kis réteget lecsiszol, így feltárul a szikla belseje, amelyen már elvégezhetőek az elemzések. A PIXL nevű, röntgensugarat használó eszköze is a kőzetek kémiai összetételét vizsgálja, a lézeres műszere, a SuperCam képes a kőzeteket egy-egy ponton a lézersugár impulzusaival elpárologtatni, így pedig a spektrométer segítségével kideríthetőek a kőzet kémiai alkotóelemei.
{EQ0tFwiSobE}
Jelen esetben fontos kérdés, hogy a rover előtt található sziklák, kövek üledékes, vagy vulkáni eredetűek-e. Az üledékes kőzetek a tó üledékéből, vagy épp a betorkolló folyó hordalékából képződtek, és elméletileg ezek tartalmazhatják az esetleges marsi élet egykori, főként kémiai nyomait is. A vulkáni eredetű kövekből pedig azt lehet megtudni, hogy mikor alakultak ki a geológiai óraként funkcionáló képződmények. Minél több kőzetet vizsgál meg a rover, annál teljesebb képet kapnak a kutatók a terület múltjáról.