A szervezet elnöke, a lipcsei egyetemi kórház professzora, dr. Dietger Niederwieser úgy véli, a bejelentés csak azok számára meglepő, akik továbbra is a jövő gyógyászati lehetőségeként tekintenek egy ma már rutineljárásnak számító beavatkozásra, amelynek hatékonysága rohamléptekben javul, és alapvetően ennek köszönhető egyre gyakoribb alkalmazása is.
Az első hemopoetikus őssejtbeültetést 1957-ben végezték el. A transzplantáció végrehajtója, E. Donnall professzor 1990-ben kapott Nobel-díjat a leukémia és más halálos betegségek terápiájában hatékony módszer kidolgozásában betöltött úttörő szerepéért.Idővel aztán egyre többet tudott meg az orvostudomány a szöveti egyezőség feltételeiről, így az első, testvértől származó, ún. allogén transzplantációra is sor kerülhetett az 1960-as évek végén. 1973-ban pedig megtörtént az első olyan beültetés is, ahol nem rokontól származó vérmintát transzplantáltak a betegbe: egy New York-i kisfiú kapta a szöveti egyezőség kritériumait teljesítő őssejteket egy dán vérbankból.
Az első köldökzsinórvér-eredetű őssejtbeültetést immár 25 éve, Párizsban hajtották végre.
A beavatkozások száma azóta meredeken emelkedik, különösen a nem rokoni eredetű, allogén transzplantációk aránya nőtt az elmúlt időszakban. Mára már több mint 70 rosszindulatú daganatos, illetve egyéb autoimmun betegség kezelhető a módszerrel.
Évente mintegy ötvenezer beteg részesül őssejt-transzplantációban világszerte. „A kutatók és az orvosok nemzetközi együttműködésének köszönhetően a terápia hatásfoka folyamatosan javul” – jegyezte meg Dennis Confer professzor, az egyesült államokbeli Nemzeti Csontvelő Donor Program orvosigazgatója a bejelentés kapcsán.
További információ a témában itt található:
https://www.babasmamas.hu/rovat.php?rovat=ossejt-45