A statisztikák alapján évről évre csökkenő tendenciát mutat a tejfogyasztás. A KSH* adatai szerint 2005-ben az egy főre eső 180 literrel szemben 2013-ban már csak 168 liter volt a tejfogyasztás tejegyenértékben mérve, vagyis az összes tejtermék fejenkénti fogyasztása tejliterre vetítve. A 2013-as adat tejtermékekre bontva az alábbiak szerint alakult fejenként: tejből 47 litert, joghurtból, kefirből, tejfölből 11,3 litert, míg például sajtból, túróból, tejporból és hasonlókból 5,6 kg-t ettünk és ittunk meg éves szinten.
A tejben és tejtermékekben található vitaminok és ásványi anyagok pedig fontosak a szervezetünk számára, például a kalcium a fiatalok csontjainak fejlődéséhez és erősödéséhez szükséges, idősebb korban a csontritkulás megelőzésében kap fontos szerepet. Ráadásul nagyon kedvező, kiegyensúlyozott, jól hasznosuló és felszívódó aminosav-összetétele van a tejnek, ahogy erre dr. Plósz János gasztroenterológus is rávilágított.
„A tejben található aminosavak az izomfehérje és a neurotranszmitterek, vagyis az ingerületátvivő anyagok felépítéséhez, valamint az anyagcsere folyamatokhoz szükségesek. Sokan vannak azonban, akik a laktózérzékenységük miatt kerülik a tejcukrot tartalmazó élelmiszereket, pedig a már rágótabletta formában is elérhető laktáz enzim bevitelével ők is élvezhetik a tejtermékek jótékony hatásait” – mondta el a szakember.
Tejből pedig nincsen hiány: tavaly decemberben 359 ezer tehén egyenként átlagosan több mint 7100 liter tejet adott, a Tej Terméktanács tájékoztatása szerint a tejtermelés Magyarországon 2014-ben– egyes szakmai becslések szerint – meghaladta az 1,8 milliárd litert, ami az előző évhez képest 6%-os növekedést mutat. A magyar termelők képesek fedezni a szükségleteket és a hazai feldolgozók által előállított minőségi tejtermékek a legkifinomultabb ízlésű fogyasztók igényeinek is megfelelnek.
(Amennyiben tünetei néhány napon belül a laktáz-enzim fogyasztása mellett sem enyhülnek, keresse fel kezelőorvosát!)