Egy finom gyógynövény: a fekete bodza
Módosítva: 6/11/2013 Szerző: Szimpatika 2 perc Gyógynövényekbodza
A bodzát már a görögök és a rómaiak is ismerték, a germán népek körében pedig tisztelet övezte ezt a sokféleképpen felhasználható gyógynövényt, amelynek virágát, érett bogyóit és leveleit is gyűjtik. Hagyományosan főképp az Egyesült Államokban, de napjainkban már Európa több országa mellett Magyarországon is egyre intenzívebben termesztik.
Lássuk, mit érdemes tudni erről az illatos növényről!
Mikor, hogyan gyűjtsük?
A bodza május közepétől június végéig virágzik. A virágszedést akkorra kell időzíteni, mikor a a külső virágok már kinyíltak, a belsők viszont még bimbósak. Érdemes a virágot száraz időben begyűjteni, mert a harmatos vagy esős időben szedett virágok száradás közben megbarnulnak. Az egész virágot („bogernyőt”) vágjuk le, és lazán rakva gyűjtsük kosárba. Semmiképp ne tegyük ládába vagy zacskóba, ezekben ugyanis erősebben összepréselődnének és emiatt szintén megbarnulnának a virágok. Érett, fekete bogyóterméseit is kocsánnyal együtt vágjuk le – ezekből ízletes lekvárt készíthetünk.
Mire jó a bodza?
Kutatások is kimutatták, hogy termése bőven tartalmaz A- és C-vitamint. Jelenleg tudományos kísérletekkel vizsgálják a bodza hatását – többek között – az influenzáért felelős vírustörzsek ellen, és lehetséges alkalmazását a cukorbetegség kezelésében.
Virága flavonoidokat, szaponinokat, ciánglikozidot, illóolajat és különböző nyálkaanyagokat tartalmaz. Izzasztó és vizelethajtó hatású, ezekre a célokra teaként fogyaszthatjuk. Enyhe hashajtó hatása van, gyógylekvárként viszont meghűléskor alkalmazzák. Reumatikus problémák kezelésében a Kneipp-kúra része. Gyümölcse fontos exportcikk. Kérgét a népgyógyászat féregűzésre ajánlja.
Szörp, bor és pálinka készítésére is alkalmas, a népgyógyászatban ezeket is főképp gyógyhatásuk miatt használják.
Bodzagyümölcsből- és virágzatból házilag is sok ínyencség készülhet: a szörpön túl bodzalé, bodzalikőr, turmix, lekvár vagy édes palacsintatésztában kisütött bodzavirág – hogy csak néhány finomságot említsünk a sok közül. A bodzavirágvizet használhatjuk szemborogatásként, vagy zsíros arcbőr tisztítására is.
Gyógyító hatásai mellett azonban másra is alkalmas: a bodza a legrégebben alkalmazott európai festéknövény. Levele és kérge a sárga színhez használható, lila-kék színeket pedig gyümölcséből nyerhetünk. Ezért is kell vigyázni a feldolgozásánál: könnyen összefog mindent a konyhában!
A bodza népi időjárás-előrejelző növény is: ha beérett a gyümölcse, de ágain még virág is található, hosszú télre számíthatunk.
Dísznövényként is ültetik néhány változatát, ennek alapja valószínűleg szintén a sokoldalú hatékonysága, ami népi hiedelmek szerint a csodaszép bodzavirágban lakozó varázslényeknek köszönhető.
Figyelem: ez a bodza nem az a bodza!
Érdemes azonban odafigyelni: a bodzáról beszélve általában a fekete bodzára gondolunk, ennek azonban van egy mérgező testvére, a földi bodza vagy más néven gyalogbodza. Mivel egy-két tulajdonsága határozottan elárulja őt, ha figyelmesek vagyunk, könnyedén elkerülhetjük a földi bodzát, melynek bogyója és gyökere is mérgező. Legegyszerűbb az illatra hagyatkozni: a fekete bodza illatos, a mérgező földi bodza virágai ezzel szemben kellemetlen szagúak. A fekete bodza 3-6 méter magasra növő cserje vagy fácska. Egyéves ágai zöld színűek, az idősebbeket viszont szürkésbarna kéreg borítja. Az ágak felülete rücskös tapintású a paraszemölcsöktől, belsejük puha, fehér. Leveleinek fonákja világoszöld. Virágának illata bódítóan édes, benne a porzók sárgák. A földi bodza azonban csak kb. másfél méter magasra nő, szára nem fásodik, levelei világosabb zöldek, virágai kellemetlen szagúak, a porzók pedig bíbor vagy fekete színűek.
forrás: https://traditionalandwild.eu