Egészségünk „ujjlenyomata”, a mikrobióta

Bélflóra, mikrobióta, mikrobiom… egyre többet hallani ezeket a kifejezéseket, mint olyanokat, amelyek alapjaiban határozzák meg, hogy éppen hol állunk az „egészség-betegség tengelyen”.

Lényegében több milliárd, szemmel nem látható élőlényről van szó, amelyek ott vannak szerte a szervezetünkben, és külön rendszerként állnak össze. Ennek érdekessége, hogy velünk születik, és velünk együtt változik. Központja a béltraktus.

Életünk első három évében alapozódik meg, fiatal felnőtt korra alakul ki, és életmódunk minden kis mozzanata nyomot hagy rajta. Aktuális állapotának nagy szerepe van abban, hogy hogyan érezzük magunkat.

„Második” szervezetünk

A bélflóra egyébként csak az egyik összetevője ennek, úgy fogalmazhatunk, hogy „a bélrendszer különleges alakulatához” hozzátartozik még az idegrendszer, az immunrendszer és a hormonok is.

A bél falában levő idegsejtek hálózata irányítja a bélmozgásokat, az emésztőnedv-termelést, és érzékeli a bél állapotát – magyarázza dr. Pászthory Erzsébet, az Allergiaközpont gasztroenterológusa-belgyógyásza. Az agy és a bél között testünk leghosszabb idege, a bolygóideg révén folyamatos párbeszéd zajlik, ezért a bélidegrendszert gyakran nevezik második agynak is.

A bél és agy kölcsönösen befolyásolja egymás állapotát. Ez a magyarázat arra, hogy sokaknál a feszültség gyomortáji tünetekben jelentkezik, például aki ideges, nem tud enni, vagy görcsöl a gyomra.

A bélcsatornában hormonok is termelődnek, amelyek nemcsak az emésztést irányítják, de az anyagcsere-folyamatokra, az immunrendszerre és az agyműködésre is hatnak.

Jelenleg mintegy harmincféle bélhormont ismerünk, intenzív kutatások zajlanak abban az irányban, hogy ezeket gyógyszerként is alkalmazhassuk – például étvágycsökkentőként a cukorbetegség, elhízás kezelésében. A bélimmunrendszer pedig a kórokozókkal szembeni védelmet biztosítja.

Egy jótékony hadsereg

A bélflóra kifejezés nem teljesen pontos, hiszen itt nem növényekről van szó. Jobban megfelel a valóságnak a mikrobióta megjelölés, a mikrobiom pedig tulajdonképpen ennek genetikai állományát jelenti.

De nevezzük bárhogy is ezt az aprólékos szabályozó rendszert, létezéséről azóta tudunk, hogy kifejlesztették a nagy felbontású mikroszkópokat az 1900-as évek elején. A mikrobiótát jótékony baktériumok, vírusok, gombák és egyéb mikroszkopikus élőlények alkotják.

Úgy képzeljük el őket, mint egy hadsereget, amelyek megakadályozzák a betegségeket okozó, káros élőlények megtelepedését (hiszen minden, amit megeszünk-megiszunk, egyszerre jelent táplálékforrást, és a szervezet számára idegen anyagot).

Minél több faj alkotja, minél színesebb összetételű, annál ellenállóbb, egészségesebb. Ha viszont a diverzitás csökken, a kórokozók megerősödhetnek. A mikrobiomunk egyedi, mint egy ujjlenyomat.

Ahhoz, hogy ez a védvonal jól működjön, folyamatosan karban kell tartanunk. Állapotát leginkább az étrend befolyásolja, de életmódunk más elemei is hatással vannak rá. A rendszeres sport, szellemileg aktív életvitel is erősíti. De a mikrobiótánkon az is meglátszik, ha nem mozgunk, vagy nagy rajtunk a stressz.

Ilyenkor a mikrobiom összetétele megváltozik, és kialakulhat a betegség.

Ha felborul az egyensúly

Irritábilisbél-szindróma (IBS), gyulladásos bélbetegség, autizmus, érelmeszesedés, hangulatzavarok, Parkinson-kór, skizofrénia… – sorolja dr. Pászthory Erzsébet azokat a példákat, amik hátterében a mikrobióta összetételének jellegzetes megváltozása mutatható ki. 

Ez a bélflóra szerteágazó feladatainak ismeretében nem is meglepő. Szakorvosi kezelés mellett a bélflóra rendezésével is támogathatjuk a tünetek csökkentését, a gyógyulást.

A magas rosttartalmú, nyers zöldségekben és telítetlen zsírsavakban gazdag étrend növeli a diverzitást és a hasznos bélbaktériumok arányát. A fermentált (erjesztett) ételek rendszeres fogyasztása is ajánlott, mert ezek amellett, hogy előemésztett rostokban gazdagok, gyulladáscsökkentő, bélfal-regeneráló, emésztést segítő anyagokat tartalmaznak.

Ezzel szemben a nyugati típusú, egyszerű szénhidrátokban és telített zsírokban gazdag, rostokban szegény étrend ellenkező hatású: csökken a diverzitás és a hasznos bélbaktériumok aránya – magyarázza a szakértő.

Emésztőszervi panaszok esetén leginkább a gasztroenterológiai kivizsgálás és kezelés, valamint az életmódbeli változtatásokkal lehet hatékonyan javítani a bélflóra állapotán.

Borítókép: Envato Elements