Diétával a demencia ellen
Létrehozva: 10/14/2021 2 perc AktuálisöregedésdiétaegészségAgykutatásAlzheimer-kórTáplálkozásVérnyomásÉlelmiszerekdemenciaÖsszes cikk
Az öregedés nem kíméli sem a testet, sem az agyat. Az emberi agysejtekben például előfordul, hogy olyan abnormális fehérjecsomók alakulnak ki, amelyek az Alzheimer-kór tüneteinek megjelenéséhez vezetnek.
Nem kell azonban ennek törvényszerűen így lennie, hiszen az életmódunkkal jelentősen hozzájárulhatunk a szellemi egészségünk fenntartásához. Erre a célra alakították ki az úgynevezett MIND diétát is, aminek hatásosságát a demencia elleni harcban nemrégiben a Rush Egyetem orvosi karának kutatásában is alátámasztották.
A dr. Martha Clare Morris kutató és munkacsoportja által kifejlesztett táplálkozási megközelítés a mediterrán étrendet ötvözi a magas vérnyomás ellen javallott életmóddal. Pozitív hatásait már eddig is több vizsgálat támasztotta alá, ám a Journal of Alzheimer Disease tudományos szakfolyóiratban közölt kutatás még ennél is többet állít. A Rush Egyetem munkacsoportjának vizsgálatában ugyanis azt találták, hogy a MIND diétát követő időseknél nem alakultak ki a szellemi hanyatlás jegyei.
Dr. Klodian Dhana, a publikáció vezető szerzője elmondta, hogy ugyan a résztvevőik egy részénél a halálukat követő boncolás során felfedezték az Alzheimer-kórra jellemző agyi elváltozásokat – köztük az úgynevezett fehérjeplakkokat és tau-csomókat –, ám az idősek élete során nem mutatkoztak meg a demencia klinikai tünetei.
A Rush Egyetem orvosi karának geriátria professzora hozzátette, hogy vannak olyan idősek, akik az agyi elváltozások ellenére is képesek megtartani szellemi egészségüket és eredményeik épp arra világítanak rá, hogy a MIND diéta pontosan ahhoz járul hozzá, hogy a mindennapi kognitív funkcionálás magasabb szintű legyen még azok esetében is, akiknél a háttérben már kialakult Alzheimer-kór vagy más demenciatípus.
A kutatócsoport Emlékezet és Öregedés projektje keretében (ami 1997 óta vizsgálja a Chicago és környékén élő idősek szellemi egészségét) 569 résztvevő állapotát követték nyomon éves felmérésekkel, a táplálkozást feltérképező kérdőívekkel, valamint halálukat követően az agyuk vizsgálatával.
A résztvevők táplálkozását egy olyan lista segítségével ismerték meg, amin 144 felsorolt ételtípus közül kellett kiválasztani azokat a tételeket, amiket az elmúlt év során gyakran fogyasztott az illető. Ezt követően a preferált ételek alapján mindenki kapott egy MIND-diéta pontszámot. A MIND étkezési rendszerében ugyanis felsorolnak tíz, agyi egészséget serkentő élelmiszert, valamint öt egészségtelen ételtípust (vörös húsok, vaj és margarin, sajt, édességek és sütemények, rántott és gyorsételek).
Ahhoz, hogy valakit a MIND diétát követők közé soroljanak, naponta legalább három adagnyi teljes kiőrlésű gabonát, egy fajta leveles zöldet és legalább egy fajta más zöldséget kell fogyasztania napi egy pohár vörösbor mellett, snacknek pedig főként magvakat engedélyeznek. Fontos továbbá, hogy nagyjából minden második nap hüvelyesek is kerüljenek a tányérra, heti kétszer baromfi és bogyós gyümölcsök, egyszer pedig hal. Az egészségtelen ételekből a vajat és margarint napi 1,5 teáskanálban maximalizálták és hetente kevesebb, mint egy adag édesség, sütemény, zsíros sajt, rántott vagy gyorsétel engedélyezett.
A résztvevők beszámolója alapján mindenki kapott egy MIND pontszámot az étkezésének egészségességére. Amikor ezt összevetették a szellemi egészség éves felméréseinek adataival, azt tapasztalták, hogy minél magasabb volt valaki MIND pontszáma, annál jobbak voltak az emlékezeti és gondolkodási képességei, függetlenül az agya biológiai állapotától. Azaz a MIND diétának védő szerepe van és hozzájárulhat a szellemi frissesség megtartásához idős korban.
Dr. Dhana kiemelte, hogy a táplálkozásunk változásai kihatással lehetnek a gondolkodási és szellemi képességeink szintjére, valamint a demencia kialakulásának kockázatára – mind pozitív, mind negatív irányban képesek hatni. Ez pedig azt is jelenti, hogy már viszonylag egyszerű életmódbeli változtatásokkal is segíthetünk lassítani az öregedéssel járó szellemi hanyatlást és segíthetjük agyunk egészségének fenntartását.
Az öregedés nem kíméli sem a testet, sem az agyat. Az emberi agysejtekben például előfordul, hogy olyan abnormális fehérjecsomók alakulnak ki, amelyek az Alzheimer-kór tüneteinek megjelenéséhez vezetnek.