Csontkovács vagy manuálterápia?
Módosítva: 10/9/2024 2 perc AktuálisgerincproblémákDerékfájásnyakÖsszes cikk
A New Zealand Medical Journal folyóiratban megjelent tanulmány szerint, a kiropraktikai kezelések biztonságosabbnak tűnhetnek, mint amilyenek a valóságban, mert a csontkovácsok nem adnak egyértelmű tájékoztatást a vizsgálatok során tapasztalt kellemetlen tünetekről, illetve a későbbi szövődményekről.
Edzard Ernst, az Exeteri Egyetem Peninsula Orvostudományi karának professzora úgy véli, ez az eljárás rendkívül etikátlan. A professzor szerint a csontkovácsok furcsán viszonyulnak a kezeléseikhez: például azt állítják, hogy a gerincvelő manipuláció 100 százalékban biztonságos, annak ellenére, hogy az esettanulmányok százai dokumentálták a beavatkozással kapcsolatos problémákat.
„A csontkovácshoz forduló betegek körülbelül 50 százalékánál jelentkeznek káros hatások a beavatkozások után, ami megdöbbentő” – mondta Ernst. A szakértő úgy véli, a „kellemetlen tünetek” elhallgatása megakadályozza, hogy a páciens a számára legjobb kezelést kapja, ráadásul, ha nem ismerjük a kockázatokat, annak súlyos következményei lehetnek.
Kik fordulnak csontkovácshoz?
Számos tanulmány bizonyítja, hogy a páciensek 50 százaléka derékpanaszokkal, közel 23 százaléka nyaki-, és körülbelül 10 százaléka végtagfájdalommal fordult csontkovácshoz, a többiek pedig egy kis „wellness” kezelésre vágytak.
Akár agyvérzést is okozhat
A kiropraktikus nyaki manipulációk kockázatáról heves viták folynak. A kutatások során több, mint 500 olyan esetet regisztráltak, amikor a beteg a nyaki manipuláció után agyvérzést kapott, és ezt követően volt, aki meghalt. A csontkovácsok által végrehajtott manipulációk – különösen, amikor a nyakat erőteljesen az egyik oldalra fordítják – túlfeszíthetik a gerinc mentén futó artériát. Ha ez megtörténik, akkor az ér megsérül, ez az agy véráramlásának elzáródását eredményezheti, ami súlyos következményekkel járhat.
Pár nap is elég hozzá?
Ahhoz, hogy valaki csontkovács legyen, nem szükséges semmilyen szakirányú végzettség, akár 2-3 napos tanfolyam után már vizsgázhat is a jelentkező. Ráadásul hazánkban nem létezik az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és az Orvosi Kamara által elismert csontkovács képzés. A manuálterápia viszont államilag elismert, akkreditált, több éves képzés – számos vizsgát le kell tennie egy orvosnak vagy egy gyógytornásznak ahhoz, hogy ilyen terápiát végezhessen.
Összetettebb, alaposabb, szelídebb
A manuálterápia sokkal összetettebb, mint a csontkovácsolás, hiszen a szakemberek az ízületek kezelése mellett a lágyrészekre, az idegek tesztelésére valamint a belső szervek esetleges érintettségére is külön odafigyelnek.
Tehát a manuálterápia fő célja:
- az adott mozgásszervi funkció javítása,
- a visszafordítható funkcionális problémák kezelése,
- az izomegyensúly helyreállítása,
- továbbá a beszűkült és fájdalmas ízületi mozgástartomány kezelése.
Lépésről, lépésre
A manuálterapeuta a pontos és részletes állapotfelmérés és feltáró beszélgetés után, speciális, funkcionális vizsgálatokkal teszteli a páciens fájdalmas mozgásait. Ennek alapján állítja fel az úgynevezett funkcionális diagnózist, amelynek segítségével elkészíti a kezelési tervet, amit a kiválasztott módszer alkalmazása követ. Közben a szakember folyamatosan teszteli a változásokat, ha javulást észlel, gyógytorna következik, amit később otthon is folytatni kell. Ha nem javul a beteg állapota, akkor újabb kezelési terv készül, és megismétlődnek a manuálterápiás beavatkozás lépései.
A szakértő szerint egyes manuálterápiás kezelésekkel akár évek óta fennálló panaszokat is meg lehet szüntetni.
A csontkovácsok hirtelen, gyors manipulációval kezelik a fájdalmas területet, ezért a beavatkozás komoly kockázatot jelenthet a páciens számára.