Szimpatika – Túlélni a frontokat

Melyek azok az időjárási hatások, amelyek nagyon erősen befolyásolják szervezetünk működését?

Tudni kell, hogy az embereket három csoportba – frontérzékenyek, frontbetegek és frontreagálók – szokták sorolni. Az utolsó csoportba tartozók a szerencsések, mert az ő szervezetük az időjárás-változásokra nem, vagy csak alig reagál.

A frontérzékenyeknél a frontátvonulás előtt, alatt, vagy utána jelentkeznek a tünetek, elsősorban fejfájás, tompaság, hangulatváltozások. A harmadik csoport a legsúlyosabb, a frontbetegek, akiknek van valamilyen krónikus betegségük, például asztmások, szív- és érrendszeri betegek. Nekik az alapbetegségük a különböző fronthatásokra felerősödik, komoly nehézségeik, fájdalmaik lehetnek.

Hogyan érzékeli testünk az időjárás változását?

A testünk elsősorban a nyomásváltozásra, hőmérsékletre, légnedvességre és a szélre reagál. A változásokkal a szervezet a belső egyensúlyt próbálja fenntartani, ennek olyan különböző hatásai vannak, amelyek az érzékenyebbek számára fájdalommal járnak.

Egy erősebb front hogyan okozhat fájdalmat az emberi testben?

Az időjárás változásait a szervezet vegetatív idegrendszere próbálja kompenzálni. Amikor például hidegfronti hatás van, a szervezet PH-ja lúgos irányba tolódik el, ez több folyadékot eredményez a testben, így nagyobb nyomás lesz a folyadékban amúgy is bővelkedő ízületekben. A feszülő folyadék pedig ízületi fájdalmat okoz.

A kutatások szerint elsősorban a kémhatás az, ami meghatározó, de párhuzamosan az idegrendszer is változik a fronthatás alatt. A front minőségétől és erősségétől függően a paraszimpatikus vagy a szimpatikus idegrendszer is reagál. Ez gyakorlatban az energiaraktározást, vagy a szervezetben lévő energiakészletek gyors elégetését jelentheti. Ezek a változások alapvetően a keringésre hatnak, okozhatnak fejfájást, tompaságot, a koncentrálóképesség csökkenését.

Ugyanarra a hidegfrontra elképzelhető, hogy mindenki másképp reagál?

Igen, ez függ az egyén adott állapotától, korábbi sérüléseitől, az életvitelétől, és hogy örökölte-e az érzékenységre való hajlamot. Ha kipihentek vagyunk, kezeljük a stresszt, egészségesen táplálkozunk, akkor általában meg sem érezzük a frontátvonulást, míg más ugyanabban az időszakban ideges, rossz közérzete van.

Mi a megterhelőbb a szervezetnek, a nagy meleg vagy a nagy hideg?

Ez is egyéntől függ, de a nagy meleggel a szervezet nehezebben tud mit kezdeni. Testünk inkább tud hőt termelni, mint leadni. Általában elmondhatjuk, hogy a sűrű és nagy változások megterhelőbbek a szervezetnek.

Lehet-e valahogy védekezni az időjárási hatások okozta kellemetlen fejfájás vagy végtagfájdalmak ellen? Valahol azt hallottam, hogy a sportolás gyógyír lehet ilyenkor.

Az egészséges életmód a legjobb megoldás, de ha szakorvos által felírt gyógyszert szedünk, akkor mindenképpen figyeljünk oda, hogy ne akkor hagyjuk otthon, amikor épp fronthatás várható. Alapvetően azt tudom tanácsolni, hogy ne próbáljuk meg az időjárási hatásokat elkerülni, merjünk kimenni a szabadba akkor is, ha nagy meleg van, vagy esik az eső, mert ezzel is eddzük a szervezetünket. Kicsit olyan ez, mint ha valaki úgy próbálná meg lefutni a maratoni távot, hogy előtte egész évben a karosszékben ült. Praktikus lehet télen a szauna, mert a nagy hőmérséklet-különbség edzi a testet, de ne feledkezzünk meg a vitaminokról és nyomelemekről sem, amelyek szintén segítenek átvészelni gond nélkül a fronthatásokat.

Van-e arra adat, hogy a lakosság mely korcsoportját, vagy a teljes felnőtt lakosság hány százalékát érinti nagyon kellemetlenül a fronthatás?

Harminc-negyven év felett általában érzékenyebbé válnak az emberek, ha pedig a folyamat elkezdődik, akkor mindenképpen erősödni fog.

Az idősek miért veszélyeztetettebbek, milyen krónikus betegségekre lehet káros hatása az időjárás-változásoknak?
Mivel egyre inkább elhasználódik a szervezet, egyre gyengébb, és kevesebb tartalékkal rendelkezik, ezáltal a környezeti hatásokra érzékenyebben reagál. A hidegfronti hatásra jellemző, hogy a szervezet görcskészsége fokozódik, ilyenkor az agyérgörcs, epe- és vesegörcsök jöhetnek elő, és a szívinfarktus esélye is fokozódhat. Ha valakinek korábban valamilyen keringési problémái voltak, akkor a rizikófaktor tovább növekszik.

Elmondható-e, hogy a kiegyensúlyozottabb éghajlaton élő emberek egészségesebbek, mint az erős időjárási hatásoknak kitett népek?

Vannak éghajlatok, ahol a fronthatásoktól nem kell szenvedni, de például állandó meleg, párás időjárás van, ami a fertőzéseknek és a kórokozóknak kedvez. Alapvetően minden éghajlatnak megvannak a hátulütői: a mérsékelt övinek a nagy változékonyság.

Melyek azok a szakmák, munkahelyek, ahol komoly szerepe van az orvosmeteorológiai előrejelzéseknek?

Akiknek a precizitás nagyon fontos, például a pilóták esetében, hiszen ők extrém hatásoknak vannak kitéve, és sokszor ­– a földön maradó emberhez képest – elébe mennek a változásoknak, így a szervezetüknek nincs ideje megfelelően reagálni. Az orvosok esetében is fontos lehet az orvosmeteorológia, hiszen a frontok miatt fokozódik a betegek görcskészsége, de gyakran a frontok okozta vérnyomásváltozások miatt halasztják a műtéteket is. Ugyanígy a laboratóriumi vizsgálatok eredményinél is figyelembe veszik a fronthatásokat, a vér PH értékének módosulása miatt.

Mi történik, ha például a kemény európai télből Ausztráliába, a 40 fokos nyárba repülünk pár óra alatt – ez nagyon megviseli a szervezetet?

A nagy és gyors éghajlati változások a szervezetet alapvetően igénybe veszik, ám van, hogy ez pozitív hatással jár. A britek például a párás, hűvös Angliából szeretnek a száraz melegbe utazni, ugyanis már kutatások is bebizonyították, hogy ez szervezetükre jó hatással bír. Ha változtatunk az éghajlati viszonyainkon, a hegyekből a tengerhez vagy az alföldről a hegyekbe megyünk üdülni, akkor ez gyógyhatású is lehet.

A magas hegységekben például a hemoglobin-szintünk, azaz a vörösvérsejtek száma emelkedhet. A megnövekvő aktivitástól erősödhet a szívizom, de ez nem azt jelenti, hogy a szívbetegeket fel kell vinni a nagy hegyekbe. Az ilyenfajta alkalmazkodáshoz az kell, hogy edzett legyen a testünk, és a szabályozó rendszerünk rugalmasan működjön. Itt is azt tudom mondani, hogy mindent mértékkel.