Mi történik a testünkben, ha belázasodunk?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Annak ellenére, hogy a láz gyerekkorunk óta végigkíséri a betegségeinket, a köztudatban meglepően kevés információ terjedt el róla. Ráadásul az utóbbi pár évben meg is változtak a szakmai irányelvek arról, hogy mennyire veszélyes és mikor kell csillapítani. De mit is kell tudni a lázról?
▾ Görgessen tovább, cikkünk az ajánló után folytatódik! ▾

Szervezetünk hőszabályozó idegrendszeri központja az agyban található hipotalamusz. A hipotalamusz neuronjai úgy működnek, mint a termosztát a lakásban. Ha érzékelik, hogy a testünk hőmérséklete az optimálisnál magasabb vagy alacsonyabb, akkor változtatnak szervezetünk hőtermelésén és hőleadásán. Vagyis ha úgy érzik, hogy a test túl meleg, akkor a bőr erei kitágulnak, és izzadni kezdünk, ha pedig a test túl hűvös, akkor az erek összeszűkülnek, az izzadás pedig csökken.

A hipotalamusz fenti tevékenységének, a hőtermelés és a hőleadás szigorú egyensúlyban tartásának köszönhetően az emberi test hőmérséklete nagyjából állandó, körülbelül 36,6 °C átlagosan. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez tényleg csak egy átlagos érték, mert egyénenként is lehetnek kisebb eltérések, és a nap folyamán is ingadozik a testhőmérsékletünk. Általában a hajnali-reggeli órákban a legalacsonyabb, és délután a legmagasabb. A testhőmérsékletet ráadásul egy sor tényező befolyásolhatja a stressztől, az elfogyasztott ételeken és italokon át a sportig. Amíg a testhőmérséklet nem lépi át a 37,9 °C-t, nem is beszélhetünk lázról, legfeljebb hőemelkedésről.

Mitől lázasodunk be?

Lázat rengeteg minden okozhat: leggyakrabban valamilyen fertőzés áll a háttérben, és a láz a baktérium vagy vírus okozta betegség egyik kísérőjelensége. De lehet valamilyen gyulladás, daganat, allergia, autoimmun betegség, hormonzavar, napszúrás is az okozója, sőt vannak olyan esetek is, amikor valaki pszichés okokból is be tud lázasodni. Továbbá egyes védőoltások következményeként is belázasodhatunk. Ritkább esetben okozhat lázat az is, ha a hipotalamusz, vagyis a hőszabályozó központ sérül, betegszik meg. Az orvostudomány ugyanakkor számon tartja az ismeretlen eredetű láz (angol nevén Fever of Unknown Origin) fogalmát is.

A láz három szakasza

Ahogy bekerülnek a kórokozók a testünkbe, az ellenük védekező fehérvérsejtekből felszabadulnak az úgynevezett pirogének, vagyis a lázat okozó anyagok. A pirogénekre reagál a hipotalamusz azzal, hogy hőtermelésre ösztönzi a testet. (Pirogének egyébként a külvilágból is érkezhetnek, például a baktériumok termelte mérgező anyagok, a toxinok formájában.) A magasabb testhőmérséklet akadályozza egyes vírusok és baktériumok szaporodását, segíti az immunrendszer aktivitását, a nyiroksejtek ellenanyag termelését, vagyis így az egész test hatékonyabban dolgozik a fertőzés ellen.

A láz első szakaszában tehát hőtermelés folyik, amiből a beteg annyit érzékel, hogy elkezdi rázni a hideg, didereg, libabőrös lesz. A bőr sápadt lesz, a benne futó erek ugyanis összehúzódnak, az izzadás csökken. A beteg aluszékonnyá, kimerültté válik, legszívesebben egy meleg takaró alatt feküdne egész nap. A hőtermeléssel, a test hőmérsékletének emelkedésével együtt megemelkedik a pulzusszám és a légzésszám is.

A láz következő, második szakaszában a test hőtermelése és hőleadása kiegyenlítődik, és egy, a normálisnál magasabb szinten stabilizálódik. A láz tehát már nem emelkedik tovább, de még nem is csökken. A beteg már nem fázik, a bőre meleggé válik, de még nem izzad. Mivel a szaporább szívverés és légzésszám ebben a szakaszban is jellemző, a tartós láz, bármennyire is hasznos a betegségek legyűrésében, megterheli a szervezetet. Különösen igaz ez a szívbetegségben vagy egyéb krónikus panaszoktól szenvedőkre. Ezért a tartós vagy különösen magas, 39 °C-t meghaladó láz csillapítandó, még akkor is, ha ma már tudjuk, hogy a láz milyen fontos szerepet játszik a betegségek elleni harcban.

A láz utolsó szakaszában, a javulást (vagy a lázcsillapítást) érzékelve a hipotalamusz visszaállítja a testhőmérsékletet az eredeti értékre, hűteni kezdi a szervezetet, vagyis a láz csökkenni kezd. Ilyenkor a beteg bőre még melegebb lesz, kipirul, mert a bőr erei kitágulnak, és a test hevesen izzadni kezd. A bő verejtékezés miatt a szervezet sok folyadékot és sót veszít, amit pótolni kell, ezért ebben a szakaszban különösen fontos a folyadékfogyasztás.

Különböző lázmenetek

A különböző betegségekre eltérő lázmenetek jellemzőek. Vannak olyan betegségek, például a malária, ahol a lázas és a láztalan szakaszok váltakozva jelentkeznek, ezt nevezik visszatérő láznak. Olyan is van, amikor a láz végig megmarad ugyan, de nagyon nagy ingadozásokkal, ilyen a vérmérgezés esetén fellépő úgynevezett szeptikus láz. A tüdőgyulladásra a folyamatos láz jellemző, amikor a testhőmérséklet egész nap magas marad, fél foknál nagyobb mértékben nem változik 24 óra alatt.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Olvasna még a témában?

Szimpatika akció

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!