Szimpatika – A nagypéntek története

A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti pénteket jelenti. Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől.
A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.

A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt. A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció (Jeremiás siralmai), és keresztútjárást is tartanak.
Ezen a napon az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya.

A keresztút segít megérteni a történelem drámáját, de a hívőket biztosítja arról, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem a húsvét. A húsvét pedig a jó győzelme a rossz felett, a szeretet győzelme a gyűlölet felett, mert ez a végső, a végtelen jóságnak, Istennek a győzelme.

Ezen a napon a templomokban elhangzik a passió, vagyis a szenvedéstörténet, ezzel is felidézve Jézus drámai sorsát és szenvedését.

Jézus harmadnapi feltámadását majd húsvétkor ünnepli a keresztény egyház.