Alig lett következménye, hogy megmérgezték az egész világot

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Spotlight Oscar-győzelme óta látványosan megszaporodtak a "tényfeltáró" drámák: a Sötét vizeken mellett csak az elmúlt fél évben még láthattuk a "brit Snowden" történetét elmesélő Official Secretst és a CIA kínzási programjával foglalkozó The Reportot. Nyilván nem tesz jót egy műfajnak, amikor ennyire telítődik, csakhogy a szóban forgó alkotások egytől egyig annyira vérlázító témákba nyúltak bele, hogy filmnyelvi invenció, bravúrok nélkül is elképesztő hatást képesek gyakorolni a nézőre.

Ezúttal Rob Bilott (Mark Ruffalo) történetét láthatjuk, aki sikeres ügyvéd az ezredfordulón, fő profilja pedig a hatalmas kémiai és olajvállalatok védelme. Azonban egy nap egy nyugat-virginiai farmer, Wilbur Tennant (Bill Camp) azzal keresi meg őt, hogy a DuPont szomszédos kémiai gyárának szemétlerakójából szivárgó anyagok megölik az állatait. Bilott lelkiismeretességből elvállalja az ügyet, nem is sejtve, hogy egy olyan vegyület nyomára bukkan, amely az egész világot mérgezi, miközben létezéséről jóformán senki sem tud.

A fenti tételmondat a Sötét vizeken-re ez pedig hatványozottan igaz: a feldolgozott ügy már önmagában is annyi érzelmet vált ki, hogy Todd Haynes rendezőnek meg sem kell erőltetnie magát. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne vállalkozhatott volna többre a lecke felmondásánál. A Sötét vizeken óramű pontossággal érkezik meg a műfaji dramaturgia által kijelölt fordulópontokra, ad újabb löketet főhősének, vagy éppen gördít újabb akadályt elé. A forgatókönyv fekete-fehér ábrázolásmódja pedig a lehető legszűkebbre szabja a nézői értelmezés terét: a szövegezés kínosan didaktikus, háromszor aláhúzott tételmondatokból áll, de például akad egy karakter, aki mintha csak azért szerepelne, hogy hőseink kellően dörgedelmesen helyre tehessék. (Arról már nem is beszélve, hogy a DuPont arcaként használt Victor Garber annyira tipikus főgonosz-karakterszínész, hogy már a stáblistát olvasva is tudni lehet, melyik oldalon fog állni.) Ehhez képest korábban említett The Report tökéletesen ragadta meg a másik oldal némileg abszurd szemszögét, a helyzetet bonyolító komplex politikai játszmákat, miközben hatásosan pumpálta egyre feljebb a néző vérnyomását.

Folytatás a Kultúrparton!

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Szimpatika akció

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!