Szimpatika – Ne az evés legyen a fő örömforrás!

Mikor minősül egy gyerek túlsúlyosnak? Itt is létezik valamilyen testtömegindex?

A testtömegindex jó mutató felnőtteknél, ezzel aránylag jól tudjuk sztenderdizálni, hogy egy adott korban nagyjából rendben van-e valakinek a testsúlya, bár természetesen kisebb eltérések ilyen-olyan okból előfordulhatnak. A gyerekeknél azonban nem pontosan ezt alkalmazzuk, hanem az úgynevezett BMI percentilist vesszük fel. Ez azt mutatja meg, hogy az azonos nemű és korú gyermekek mekkora százalékának kisebb a testtömegindexe a vizsgált gyermekénél egy adott időszakban. Ezek a táblázatok megbízhatók. Ha az érték 90 százalék feletti, elgondolkodunk, 95 százalék esetében pedig már komoly gond van. Ugyanakkor a gyakorlatban lényegesen egyszerűbb ez az egész, hiszen pontosan tudjuk, ki elhízott, és ki nem. Egy kis túlsúly persze nem a világ vége, ez átmeneti is lehet, és dolgozni is tudunk vele – a problémát a jelentős túlsúly okozza. Márpedig akinek ilyen gondja van, azon látszik is ez. Ugyanakkor a BMI-t sem szabad túlértékelni, erős izomzatú embereknél normálisan is valamivel magasabb értéket mutat. Több paraméter együttértékelése szükséges a tápláltság felméréséhez.

Valóban több túlsúlyos gyerek van ma, mint mondjuk harminc vagy negyven éve?

A számok alapján sokkal több ma a túlsúlyos gyerek, igen. Magyarországon nagyjából 20 százalék körül van az elhízott gyermekek aránya, ami Európában is kiemelkedő adatnak számít. Viszont érdekes, hogy amikor idejönnek hozzánk a klinikára a gyerekek, csak nagyon ritkán találkozom olyannal, akinél a szülőnek ez problémát okoz. Tehát hiába rengeteg a túlsúlyos gyerek, a szülők gyakran mégis azzal fordulnak hozzánk, hogy az amúgy teljesen normális testalkatú fiuk vagy lányuk nem eszik eleget. Vagyis a társadalom inkább a nem-evést látja problémának, valamiért attól félünk, hogy nem esznek a gyerekek, és elfogynak. Számos szülő még a teljesen nyilvánvaló túlsúlynál sem látja, hogy ez bizony gond: magas vérnyomást, sokkal nagyobb cukorbetegség-kockázatokat, ízületi problémákat okoz, a mozgásszegény életmód pedig szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezet. Ezeknek már gyermekkorban megágyazhatunk, ha nem figyelünk oda.

Minek köszönhető, hogy mégsem aggódnak a kövér gyerekek miatt a szülők?

Egyszerűen globálisan ezen a szinten mozog ma Magyarországon az egészségkultúra, így állunk hozzá, nem vagyunk eléggé egészségtudatosak. A gyerekek nem azért lesznek kövérek, mert azok szeretnének lenni, hanem mert a gyerek leképezi az adott családban megtalálható értékeket. Itt is ez történik.

Nem a „túlszeretés”, a gyerekek tömése a ludas sokszor?

Ez is létező jelenség, a táplálás mindig fontos dolog a szülő számára. Viszont még egy nagyon fontos aspektusról muszáj szólni: sokkal több az elhízott gyerek a rosszabb szociális körülmények között élő családokban, ahol amúgy is rosszabb az egészségügyi tudatosság, mint a felsőbb társadalmi rétegekben. Emellett pedig rosszabb minőségű ételeket is esznek.

És ez nyilván arra is kihat, mit fog enni később a gyerek felnőttként...

Így van. Életük első évében a gyerekek természetesen mást esznek, de aztán nagyjából ugyanazt fogyasztják, amit a felnőttek. Vagyis ha vasárnap natúr hús van ebédre zöldségkörettel, ezt fogja enni a gyerek, ha pedig a szülők is folyamatosan chipset esznek, ő is így tesz majd. A lényeg, hogy ahol nincs erre kellő pénz és kellő figyelem, elsősorban ott lesz a gyerek kövér, bár ilyen-olyan egyéni eltérések természetesen akadnak. És persze nem tartozik ide a mindig átmeneti, egyeseknél megjelenő kamaszkori túlsúly sem. Kamaszkorban egyébként maguk a korábban túlsúlyos gyerekek is normalizálhatják a testtömegüket.

Mit mutatnak a számok, nagyobb eséllyel lesz kövér felnőtt, aki kövér gyerek volt?

Nyilvánvalóan hajlamosító tényező a gyermekkori elhízás.

Mi akkor a megoldás?

Először is: mindennek a megfelelő mennyiségű mozgás jelenti az alapját. Ha valaki nem mozog, könnyebben hízik el, emellett pedig mozogni alapból is egészséges. Ezen túlmenően természetesen oda kell figyelni, hogy mit eszik a gyerek, viszont nagyobb részük esetében elég lenne simán csak „normálisan” étkezni, ha a megfelelő mennyiségű mozgás adott, a szervezet önszabályozása ugyanis jól működik. A problémát az jelenti, hogy sok gyerek már egyszerűen kevésnek éli meg a normális mennyiségű ételt, mert évek óta túlfogyaszt. Tehát figyeljünk oda arra, hogy egyrészt ne egyen nagyon sokat a gyerek, másrészt ne egyen állandóan finomított szénhidrátot, cukrot és zsírt. Drákói szigorra egyébként nincs szükség egy normál testalkatú gyereknél, szó sincs róla, hogy néha ne lehetne megenni egy pörköltet vagy egy kis édességet. Vagyis azt sem szabad csinálni, hogy minden édességből, nagyobb energiatartalmú fogásból lelkiismereti kérdést varázsolunk, mert a túltiltás is visszacsaphat negatívba. Fontos, hogy ne az evés legyen a fő örömforrás.

Ha valaki túlsúlyos, milyen diéták segítségével fogyhat le?

Nagyon nehéz helyzet, ha egy gyerek elhízott, ilyenkor sok kibúvót szoktak keresni számára a szülők is: ő hízékony, akkor is hízik, ha csak ránézünk, és hasonló magyarázatokkal állnak elő, miközben valójában csak arról van szó, hogy a gyerek egyszerűen nem mozog, és rengeteget eszik. Ha diétára fogjuk, drasztikusan vissza kell vágni a kalóriamennyiséget, viszont emellett is be kell vinni mindazt, amire a szervezetnek szüksége van, tehát a fehérjét és társait. Az üreskalória-bevitelnek, vagyis a nassolásnak, csokizásnak, chipsezésnek viszont véget kell vetni, meg annak is, ha valaki unalom- vagy bánatűzésből eszik. És persze az is nagyon fontos, hogy ha az ember szomjas, ne cukros üdítőt igyon, hanem vizet. Tapasztalataim szerint nagyon elszántnak és tudatosnak kell lenni a sikerhez.