Szimpatika – Ökológiai lábnyom

Napi szinten érkeznek az egyre elkeserítőbb hírek a Föld pusztulásával kapcsolatban, amely lassan megállíthatatlannak tűnik. Te hogyan tudsz pozitív maradni a munkád során?

Örülök, hogy ez a téma végre ilyen mértékű sajtónyilvánosságot kap, ezek a tények számomra eddig sem voltak ismeretlenek, hiszen környezetkutatóként végeztem. Az ezzel kapcsolatos negatív gondolatokat én már az egyetem alatt feldolgoztam, most már inkább másoknak szeretnék segíteni abban, hogyan tudnak környezettudatosabbá válni. A negatív híreknek két fő lelki következménye lehet: az ember vagy elkezd törekedni arra, hogy változtasson az életmódján, ezzel tevékenyen hozzájárulva ahhoz, hogy kivegye a részét a problémakörből, vagy elzárkózik az egész téma elől. Sajnos még mindig gyakoribb az utóbbi, de ha valaki képes tárgyilagosan kezelni a Földünkkel kapcsolatos problémákat, akkor talál rengeteg működőképes megoldást, amit a saját hatáskörében tud alkalmazni.

Szerinted mi az oka annak, hogy az ember a legintelligensebb lény, mégis pusztítja az életterét?

Érdekes ennek a biológiai, ökológiai háttere, mert minden egyes élőlény arra törekszik, hogy maximálisan kihasználja az életterét, akár úgy, hogy ezzel elnyom másokat, de az ember az egyetlen, aki ezt annyira túlzásba vitte, hogy már a saját fajának a fennmaradása is kétséges. Mivel mi a környezetünket is meg tudjuk változtatni, tudunk termelni, raktározni, városokat létrehozni, ezért úgy tűnhet, mintha sérthetetlenek lennénk, de ez nem igaz. A környezetszennyezés és a globális klímaváltozás katasztrófaként fog visszaütni, nem úgy, mint általában a természetben történik, amikor az élőlények elkezdenek túlszaporodni, a természet pedig kontrollálja az egyedszámot. Sajnos egyre inkább efelé haladunk.

Az én személyes motivációm az volt, hogy ne legyek ennek a részese. Természetesen én sem tudom magam teljesen kivonni a rendszerből, hiszen a fogyasztói társadalom elvárásai mindenkire hatnak. Szép elgondolás az, ha valaki elkezd kvázi nomád életmódot folytatni, kiköltözik egy tanyára, és önfenntartóvá válik, viszont jelenleg már olyan szinten túlszaporodtunk a Földön, hogy nincs annyi szabad terület, ahol megfelelően tudna mindenki önellátóan gazdálkodni. Ami pedig a saját megoldásokat illeti: mindig az ökológiai lábnyomot érdemes megvizsgálni. Ha mindenki úgy élne, mint mi magyarok – és mi azért nem élünk olyan hatalmas lábnyomon a világ egyes részeihez képest –, akkor máris két bolygóra, két bolygónyi erőforrásra lenne szükség ahhoz, hogy a jelenlegi életszínvonalat fenntartsuk.

A hulladékmentes.hu oldal kitalálója és üzemeltetője vagy, illetve előadásokat is tartasz a hulladékmentes életmóddal kapcsolatban. Miért épp efelől közelítesz a témához?

Egyrészt azért szeretem a hulladékkérdés felől megközelíteni a témát, mert azzal mindannyian találkozunk minden nap, emellett folyamatos motivációt adhat az, hogy látványos eredményt érhetünk el a csökkentésével. Ezen az úton érdemes elindulni. Az 1960-as évektől kongatják a vészharangokat, és az 1980-as évek óta beszélünk fenntartható fejlődésről, így mára eljutottunk oda, hogy nem kérdés, komolyan kell-e vennünk a klímaveszélyt. Lassan a gazdaság is kezd felzárkózni: az Európai Unió 2015 végén elfogadta a körforgásos gazdasági modellt, ez jelenti majd a megoldást. Ennek az a lényege, hogy ami hulladékká válik, ne kerüljön ki a rendszerből, ne kelljen újabb erőforrásokat felhasználni, hanem a természeti körforgást utánozva, hasznosítsuk újra. Például Hollandiában, ahol a lakosságot a klímaváltozás jobban érinti, ott ezt sokkal komolyabban veszik.

Egyes skandináv országok a hatékony hulladékfeldolgozás érdekében komoly energiákat fordítottak az újrahasználat, valamint az újrahasznosítás növelésére. Így azokat az anyagokat, amiket már nem tudnak másképp felhasználni, lerakás helyett elégetik, a keletkező hőből pedig áramot állítanak elő. A legfontosabb mindig a megelőzés, ez a kulcs a hulladékmentes irányban is.

Milyen praktikus tanácsokat javasolsz a városban élőknek?

Én kezdő lépésnek azt tanácsolom, hogy mindenki vizsgálja meg, hogy mit tud tenni a saját mikrokörnyezetében, figyelje meg a hétköznapjait, az igényeit és azt, hogy miket dob ki a kukába. Aki az életmódváltást jól csinálja, annak ez nem bonyolítja az életét, hanem egyszerűbbé teszi. Nézzük meg, hogy mekkora mennyiségben és milyen típusú hulladékokat termelünk, majd gondolkozzunk el azon, hogyan lehetne azt teljesen megelőzni, csökkenteni vagy tartós, környezetbarát alternatívát találni rá. Aki eddig nem figyelt a tudatos hulladékcsökkentésre, annak a szemetesében lévő anyagok nagyjából kétharmada komposztálható és szelektálható.