Szimpatika – Cseresznye te csodás!

A gyümölcsnek közel ezer fajtája van, a termés színe a fehéres sárgától a mély bordóig terjed, nagysága és alakja a kicsi kerektől a nagy szív alakúig ugyancsak sokféle, héja vékony és vastag is lehet. Tudatos emberi szelekciónak, nemesítéseknek köszönhető ez a változatosság: a közös ős a közel-keleti származású, savanykás erdei, vad- vagy madárcseresznye.

A Földközi-tenger medencéjében már az ókorban termesztették az „istenek eledelét”. A legenda szerint Lucullus hadvezér vitt először egy nagyobb szemű fajtát a perzsa hadjáratról Rómába (i.e. 64-ben), mivel katonái nagyon megszerették a szomjoltó gyümölcsöt. A nemesített fajták hazánkban csak a török uralom idején terjedtek el. A Távol-Keleten is honos gyümölcs virágzásához kötődik a japánok tavaszköszöntő ünnepe.

A fajták a nevüket településekről-területről, névadó hírességről és/vagy jellegzetességről egyaránt kapták, például Májusi korai, Münchebergi korai, Valerij Cskalov, Biggareau Burlat, Pomázi hosszúszárú, Jaboulay, Szomolyai fekete, Solymári gömbölyű, Sunburst, Germersdorfi, Hedelfingeni, Kavicscseresznye, vagy az éréséhez köthető névnapokról kapta nevét a Margit-, a Linda-, a János- és a Katalin-cseresznye. Hazánkban nagyon kedvelt a nagy, ropogós, kevésbé érzékeny Badacsonyi cseresznye.
Átlagos energiaértéke 100 grammban 70 kcal (295 kJ).

Tanács vásárláshoz

Ha nem mászhatunk fel a kertünkben a fára, akkor a piacra kell mennünk a csemegéért: mivel nem utóérő, viszont hamar megromlik, figyelmesen vizsgáljuk meg a gyümölcsöt! Érett, ép, foltmentes, kemény és fényes héjú legyen, szárral együtt vegyük, mert úgy lassabban romlik, és frissességét a szár élénkzöld színén láthatjuk. Maximum egy hétig áll el hűtőszekrényben, mosatlanul és kiterítve. Ne nyomódjanak egymáshoz szemek! Ha nagyobb mennyiséget vásárolunk, fagyasszuk le!

Frissen a legjobb, de lefagyaszthatjuk, főzhetünk belőle lekvárt, készíthetünk kompótot Frissen a legjobb, de lefagyaszthatjuk, főzhetünk belőle lekvárt, készíthetünk kompótot

Csupa egészség

A cseresznye 78−82 százaléka víz, a római katonák ezért oltották vele eredményesen szomjukat. A természetgyógyászat a vesetisztító, vértisztító gyümölcsök közé sorolja, ezáltal bőrújító is, jó a pattanások ellen. Csökkenti a vér húgysavszintjét, ezért az ízületi megbetegedések, például a köszvény megelőzésében is bizonyított hatása. A reumát is enyhíti, és segít a cukorbetegségben szenvedőknek. Enyhe hashajtó hatása van, ezért szorulással küszködőknek ajánlott a fogyasztása. Szárából tisztító, vízhajtó, méregtelenítő hatású teát készíthetünk.

Sok-sok ásványianyag és vitamin van benne Sok-sok ásványianyag és vitamin van benne

Alacsony a zsír- és a fehérjetartalma, viszont sok szénhidrát és növényi rost van benne. A vitaminok közül az A, a B1, a B2, a B6 és a C jelentős, így erősíti az immunrendszert, gátolja a daganatos elváltozások, szív - és rendszeri problémák kialakulását.

Sok ásványi anyagot és nyomelemet vehetünk magunkhoz a cseresznyével: folsavat, foszfort, kalciumot, káliumot, nátriumot, kobaltot, és kiemelkedően sok vasat.
Fogyasztása segíti a fogak és csontok fejlődését, ezért gyerekeknek kifejezetten ajánlott, káliumtartalma a zavartalan izomműködésért, a normál vérnyomásért, a megfelelő szívritmusért felelős.

A bogyós gyümölcsökben általában található antocián erősíti és rugalmassá teszi az érfalat, gátolva az érelmeszesedés kialakulását. A cseresznyének gyulladást gátló, fájdalomcsillapító hatása is van, és a nátha kezelését is kiegészíti. S természetesen minél érettebb a cseresznye, annál édesebb, tehát gyümölcscukor-tartalma annál magasabb.

Forrás: Mindmegette.hu