Kertelés

Mari gyere már, nézzed, milyen bort kaptunk Icáéktól. Olaszból hozták. Dehogy baj, hogy karácsonyos a zacskó, jó lesz az még akármire is. Ne vegyétek le a cipőt, a kertben leszünk, meg egyébként is, a lakás van értünk, nem mi a lakásért, hát nem?! Várjál, töltök egy kis vegyigyümit csak úgy áldomásra, de jó, hogy átjöttetek, ezer éve már, hogy… na igyunk! Mije van a fának? Le vele!! Proszit.

Öntsed a gyújtófolyadékot ráfele, ne tököljél már. Mid van? NASA zselé? Tedd a brikettre. Nem értem, máskor olyan lángon ég, hogy megperzseli a nap alját. Tüdőből fújjam? Nem vagyok én Luíz Amsztrong. Lacika! Hozzad ide anyád hajszárítóját! Nyugi szívem, nem lesz baja. Jó, a múltkor megolvadt kicsit a csőre, mert közel tartottam a parázshoz, de az akkor faszén volt, most meg ez brikett.

Hoztál hőlégfúvót? Ez a beszéd. Te fújjad jobbról, én adok neki balról a hajszárítóval, itt már pislákol valami. Húúú az anyját, belobbant a NASA zselé! Egyet se aggódj Dinikém, legalább nem kell epilálni a karodat. Itt egy sör, hűtsd le dobozzal a sebet, azt igyál egy pálinkát, az majd belülről fertőtlenít.

Kész a hús? Nem úgy volt, hogy te csinálod? Éééén?!? Há’ én szódáért mentem. Na mindegy, sitty-sutty bepácolom, majd teszünk bele több Erős Pistát meg fokhagymát, hogy legyen íze-bűze. Dehogy vágok padlizsánt, a csajok egyenek salátát! Egyébként is mindig nyafogsz, hogy a fémkéstől keserű lesz a padlizsán, akkor most hogy rakjam a grillrácsra?

Hol a gluténmentes kenyér? A boltban, Árpikám. Minek hoztam volna? Mindig izélsz itt a nyavalyáiddal, aztán lehúzol nyolc sört a nagy gluténérzékenységedre, meg felzabálod a gyerekek elől az egész tepsi meggyes piskótát nutellával, és csodálkozol, hogy nem tudsz kijönni a budiból. Hagyjál már, olyan vagy, mint anyám, aki a magas vérnyomására kávéval veszi be a gyógyszert.

Franciasalátát ki hozta? Eszméletlen finom. Még egy kis sót elbírt volna, de majd békön-szalonnával esszük. Ananászt tettél bele alma helyett? Mi van, előléptettek? Gratulálok! Szisszentsünk rá egy sört! Mari, ide gyere! Imi főosztályvezető lett az izében, ahol tudod azokat a biszbaszokat gyártják a mifenékbe vagy mit. Na proszit, Imikém köszi, hogy még megismersz, most, hogy így felvitte az Isten a dógodat, már ha a tegeződés maradhat.

Szia Marcika! Meg vagy kicsit konyulva. Eszel te rendesen? Na, menj csak föl a többi gyerekhez az emeletre játszani okosan. Nem baj, hogy nem ismered őket, úgyis csak a mobilotokat nézitek mind. Onnan tudjátok majd, hogy kész a milánói makaróni, hogy lekapcsolom a wifit. Mari, majd figyeljél rá, hogy egyen – kicsit megviselte, hogy már a harmadik apukája van idén, pedig még csak április.

Jó ez, hogy gépeznek a srácok. Régebben mindig kifocizták a füvet, de amióta bekötöttük a szélessávú internetet, olyan a gyep, mint Wimbledonban. Még arra kéne kitalálni valami applikációt, hogy ne dobálják szét a ruhákat mindenhol, oszt végre rend lenne itthon.

Semmi baj! Mindenkivel előfordul. A pohár az fogyóeszköz. Ezt mondjuk még a Dédi hozta át Erdélyből, amikor átszöktek a vonattal, de majd kisírja magát a Mari. Sokat mondok, ha egy hónap, és szent lesz a béke.

Na várjatok, hozok ki pokrócot a csajoknak, mert a rozéfröccs csak csínján melegít. Aztán ha felfáztok, mi isszuk meg a levét, mer’ oda a huncutkodás. Mi férfiak bírjuk a hideget, amíg van pálesz, az meg dögivel akad, mert olyan szégyen még nem ért, hogy szárazra ittatok volna. Na, egészségünkre!

Szívem hozzál dobozokat! Mit csináljunk ennyi maradékkal? Vigyetek haza, hát be se fér a hűtőbe, a kutya is már olyan kövér, hogy amikor sétáltatom, azt hiszik, fóka. Ejsze csomagolunk sütit is, vigyétek Annuska néninek, puha mint a vaj, be se kell tegye a műfogsort, majd körbeszopogatja a mogyorót.

Köszi, hogy itt voltatok. Majd rendezünk máskor is. Ha lehet, most ne brunyálja oldalba Pista a szelektív hulladékgyűjtőt hazafelé, mert be van kamerázva. Jó éjt! Icát hazaviszem reggel, ha megtaláljuk. Biztos megint valamelyik szekrényben alszik, mert nincs a kutyaházban, mint tavaly. Sziasztok!