Tényleg életveszélyesek a gyorséttermek?
2015. 05. 12.
A gyorséttermi ételeken alapuló egyhangú táplálkozás megöli az elhízás, a szívbetegségek, a cukorbaj és a rák ellen óvó bélbaktériumokat - derült ki egy kutatásból, mely összefüggést fedezett fel a jótékony baktériumok, az étrend és az általános egészségi állapot között.
Az emberi bélrendszer mintegy 3500 különböző mikrobafajt tartalmaz, ezek együttes súlya nagyjából 1,3 kilogramm. A kutatók úgy vélik, az egyhangú, kevés, erősen feldolgozott fogáson alapuló táplálkozás miatt elpusztulhat a gyomorbaktériumok több mint egyharmada - idézte a The Daily Telegraph Tim Spector, a londoni King’s College epidemiológus professzora napokban megjelenő könyvét, ami a The Diet Myth (A diétamítosz) címre hallgat.
A felfedezés megmagyarázhatja, miért híznak egyesek, míg mások nem, pedig nagyjából azonos mennyiségű zsírt, cukrot, fehérjét és szénhidrátot fogyasztanak.
A kutatás vezetőjének egyetemista fia, Tom tíz napig csak a McDonald's hamburgereit, sült burgonyáját, csirkefalatjait ette és kólát ivott hozzá. A teszt előtt mintegy 3500 bélbaktériuma volt, közülük az úgynevezett Firmicutes törzs dominált.
A gyorsétrenddel gyorsan elvesztett 1300 baktériumfajt, ekkor már a Bacteriodetes törzs dominálta a baktériumflórát. Arra következtettek, hogy az egyhangú, egészségtelen ételek végeztek velük.
Spector kutatási eredményei arra világítanak rá, hogy az elhízás összetett probléma, nem írható egyszerűen a túl sok evés számlájára.
A bélflóra fontos szerepet játszik a káros mikrobák távol tartásában és az anyagcsere szabályozásában: emésztő enzimeket, A- és K-vitamint termelnek, ezek fontos ásványok - többek között kalcium és vas - felszívódását segítik elő.
A baktériumok kiegyensúlyozatlan összetételét összefüggésbe hozták a bélgyulladás fokozott kockázatával, más kutatás szerint az autizmus kapcsolatos lehet a bélbaktériumok kisebb aktivitásával.
"Valószínűleg a bélbaktériumok összetételének változása okolható az elhízásos esetek többségéért és az általa okozott cukorbetegségért, rákért és szívbetegségért" - mutatott rá Spector. Hozzátette, hogy az egészséges étrend szempontjából a zsírok és a cukor kerülése kevésbé fontos, mint az, hogy a lehető legváltozatosabb és leginkább természetes ételeket fogyassza az ember.
Elmondta, hogy 15 ezer éve mintegy százötvenféle alapanyagot evett az ember rendszeresen, ma azonban a többség kevesebb mint húszfélét fogyaszt, amelyek közül sok - vagy akár az összes - erősen feldolgozott fogás, ezek legtöbbször csak négy nyersanyagra épülnek: kukoricára, szójára, búzára vagy húsra.
Forrás: MTI
A felfedezés megmagyarázhatja, miért híznak egyesek, míg mások nem, pedig nagyjából azonos mennyiségű zsírt, cukrot, fehérjét és szénhidrátot fogyasztanak.
A kutatás vezetőjének egyetemista fia, Tom tíz napig csak a McDonald's hamburgereit, sült burgonyáját, csirkefalatjait ette és kólát ivott hozzá. A teszt előtt mintegy 3500 bélbaktériuma volt, közülük az úgynevezett Firmicutes törzs dominált.
A gyorsétrenddel gyorsan elvesztett 1300 baktériumfajt, ekkor már a Bacteriodetes törzs dominálta a baktériumflórát. Arra következtettek, hogy az egyhangú, egészségtelen ételek végeztek velük.
Spector kutatási eredményei arra világítanak rá, hogy az elhízás összetett probléma, nem írható egyszerűen a túl sok evés számlájára.
A bélflóra fontos szerepet játszik a káros mikrobák távol tartásában és az anyagcsere szabályozásában: emésztő enzimeket, A- és K-vitamint termelnek, ezek fontos ásványok - többek között kalcium és vas - felszívódását segítik elő.
A baktériumok kiegyensúlyozatlan összetételét összefüggésbe hozták a bélgyulladás fokozott kockázatával, más kutatás szerint az autizmus kapcsolatos lehet a bélbaktériumok kisebb aktivitásával.
"Valószínűleg a bélbaktériumok összetételének változása okolható az elhízásos esetek többségéért és az általa okozott cukorbetegségért, rákért és szívbetegségért" - mutatott rá Spector. Hozzátette, hogy az egészséges étrend szempontjából a zsírok és a cukor kerülése kevésbé fontos, mint az, hogy a lehető legváltozatosabb és leginkább természetes ételeket fogyassza az ember.
Elmondta, hogy 15 ezer éve mintegy százötvenféle alapanyagot evett az ember rendszeresen, ma azonban a többség kevesebb mint húszfélét fogyaszt, amelyek közül sok - vagy akár az összes - erősen feldolgozott fogás, ezek legtöbbször csak négy nyersanyagra épülnek: kukoricára, szójára, búzára vagy húsra.
Forrás: MTI
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Virtuális valóság technika segíti a gyermeksebészek munkáját
- Nőként kisebb eséllyel kapunk segítséget?
- A bőrfiatalítás aranyszabálya az életkornak megfelelő arcápoló
- Van-e összefüggés a pikkelysömörös tünetek és az étrendünk között?
- A tapintás segíti az önfelismerést
- Mit súg a bőrünk? - Bőrtünetek melyek cukorbetegségről árulkodnak
- A gerincproblémák minden korosztályt érintenek
- Nem a korral jár - Szívelégtelenség gyerekeknél
- Amit a D-vitaminról eddig tudunk
- Civilizációs betegség lett a kusza fogazat
- Miért fontos a gyermekközpontú válás?
- Természetes nyugtatók - nem csak szorongásra
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!