Szimpatika – Vastag pénztárca, lapos has

Brrrr. Ezek az ázsiai édességek rettenetesek. Megeszel egy Thong Yipet, és máris a fogaid közé ragad a cukros kacsatojás. Még jó, hogy mindig hozatok magunkkal pár karton Fillico ásványvizet öblögetni. Vaszilij intézte okosba olcsóbban, így csak 200 dollár egy palack. Az meg csak 5000 vagy 50 000 forint, nem? Sosem voltam jó matekból. Mindegy, megéri. Jaj, az én uram olyan filléres mindig ezekkel az ázsiai országokkal. Miért nem vesz egy rendes országot, mint a többi barátja? Ausztria például olyan cuki, és ott még a koszt is ehető – vagy legalább gyorsabban hozathatunk magunknak Párizsból ebédet.
Na mindegy. Lényeg, hogy felszedtem pár grammot – az undi uncsitesóm szerint van az pár deka is. Úgyhogy most megy a testtatarozás gőzerővel. Először hívtam egy szakértőt, hogy mit tegyek, de az azt mondta, hogy diétázzak és mozogjak, úgyhogy kirúgtam. A fitnesz olyan proli dolog. Egyszer 2010-ben leizzadtam, Vaszilij egy hétig azzal cukkolt, hogy úgy csillog a bőröm, mint egy munkásnak. Pedig Barbi, te vagy a tanúm rá, hogy én soha életemben nem dolgoztam. Könnyű lett volna elcsábulni, amikor fiatalok voltunk és kellett a pénz esténként limuzinra. De én erkölcsös maradtam, és inkább csak sofőrrel jártam – meg egyszer még taxival is, de arra nem akarok emlékezni. Az már tényleg a csóróság alja, onnan már könnyen kiszalad a talaj az ember lába alól, és kisvártatva azon veszed észre magad, hogy ott ülsz egy buszon.
Szóval megint mi maradt? Mehettem a plasztikai sebészemhez. Dr. Patrick mindig feldob valamivel. Most is voltak szupcsi kedvezményei, mint a múltkori egyet fizet, kettőt kap mellnagyobbítás. Tudod, mi most a sláger? A vénuszdomb-kisebbítés. Az a legújabb trend, hogy ha hanyatt fekszel bikiniben a medenceparton, a bugyi ki kell hogy feszüljön a két csípőcsontod között, és nem érhet hozzá a pocidhoz. Ehhez kell a vénuszdomb-kisebbítés. De nem para, mert most van hozzá akcióban ánuszfehérítés is. Gőzöm sincs, szükségem van-e rá. Próbáltam megnézni, de nem tudok olyan gyorsan megfordulni, hogy még lássam a fenekem. Pedig órákig próbáltam. Teljesen el is szédültem. Mindegy, akciós, úgyhogy megcsináltatom, remélem, olyan fehér lesz, hogy esténként világít az UV fényben, mint Bambi popsija.
Aztán persze az arcommal is tennem kell valamit, mert a sok szoli öregít. Kértem egy szálbehúzásos arcfeszítést. Remélem, nem feszítik túl az arcom, mint a múltkor. Egy hétig be sem tudtam csukni a számat. Úgy néztem ki, mint egy cuki ponty. A doki megnyugtatott, hogy ez most nem olyan, csak valami fonalakat beszúrnak tűvel a pofimba, és a ráncoknak huss. Fonalakat. Milyen édi már?! Dédi is szereti a fonalakat, mindig köt belőlük pulóvert ajiba nekünk. Tovább szoktuk küldeni a szegény rózsadombi gyerekeknek. Dr. Patrick azt mondta, a műtét után nem végezhetek nehéz fizikai munkát, ezért most fel kell vennem három szobalányt, akik éjjel-nappal váltásban mellettem lesznek, ha meg kell nyomnom a távirányítón a gombot, vagy fel kell emelni egy dögnehéz libamájas pirítóst. Szóval van dolgom doszt, képzelheted.
Ezért most nem is írok többet. Jaj, majdnem elfelejtettem. Robbie Williams-koncert nem érdekel? Vaszilij kibérelte hétvégére, de nekem már olyan uncsi, hogy mindig a nappalinkban énekel.

Puszcsi