Magyarországon is javul a hallássérültek helyzete
![Fotó: sinosz.hu](https://szimpatika.hu/public/images/via_editor/cikk/2015/02/jelnyelv.jpg)
"Az anyanyelvek nemzetközi napját 2000 óta ünnepeljük február 21-én, hogy előmozdítsuk a nyelvi változatosságot és a kulturális sokszínűséget, valamint a többnyelvűséget, küzdjünk a nyelvek kihalása ellen, és támogassuk az anyanyelvi oktatást" - hangsúlyozta Géher Mariann, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára a konferencia megnyitóján.
Kiemelte, hogy az UNESCO idén nagy hangsúlyt fektet a 2015 utáni fenntartható keretrendszer kialakítására, és ezen belül a mindenki számára elérhető minőségi oktatást helyezi előtérbe.
A főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon a harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbségét a siketek alkotják. "A jelnyelv a siketek anyanyelve, ezáltal a nyelvhez való jog, alapvető emberi jog" - emelte ki a Géher Mariann, majd hozzátette, hogy az UNESCO az anyanyelvi oktatást különösképpen a gyerekek fejlődésének korai szakaszában ajánlja, így elengedhetetlen a jelnyelvhez való minél korábbi hozzáférés és egy olyan oktatási rendszer kialakítása, amely támogatja a jelnyelv minél korábbi elsajátítását.
"Az anyanyelv nemzetközi napja nagyszerű lehetőség, hogy kiemeljük a nyelv egyéni és csoportos identitásban játszott szerepét, hisz a nyelv a társadalmi, gazdasági és kulturális élet alapja" - hangoztatta.
Kósa Ádám, európai parlamenti képviselő, a SINOSZ elnöke beszédében a siketek és nagyothallók számára a jelnyelv, mint elsődleges anyanyelv elismerésének fontosságát hangsúlyozta, hiszen mint mondta, enélkül a siketek nem tudnak érvényesülni a társadalomban.
A képviselő emlékeztetett rá, hogy az európai parlament több alkalommal is elfogadott olyan határozatokat, amelyek felszólították a tagállamokat, ismerjék el az adott ország jelnyelvét a siketek elsődleges anyanyelvének.
"A SINOSZ fennállása óta folyamatosan harcol azért, hogy a siket emberek anyanyelve a magyar jelnyelv legyen" - emelte ki Kósa Ádám, hozzátéve, hogy Magyarországon 20 év után született meg a jelnyelvet a siketek elsődleges nyelvének elismerő jogszabály. "Ez világos és egyértelmű utat mutat a siket és nagyothalló emberekkel foglalkozók számára" - tette hozzá.
A jelnyelvi törvény szabályozza a siketek és nagyothallók jogait, és rendelkezik arról is, hogy a siket gyermekeknek elsődleges nyelve a magyar jelnyelv. A törvényi szabályozásokat 2017-től kell bevezetni a bilingvális (jelnyelvre és a magyar nyelvre egyaránt építő) oktatásba. Ennek módszertani alapját az MTA Többnyelvűségi Kutatóközpontja által vezetett JelEsély projekt keretében zajló kutatások képzik.
Mint azt Kósa Ádám kiemelte, a felsőoktatási végzettség tekintetében ma Magyarországon a siket emberek száma csaknem az értelmi sérültekéhez hasonló: 4,2 százalékuk tud csak diplomát szerezni. Ennek az aránynak a javulását is várják a törvény bevezetésétől.
Forrás: WeborvosA cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
- Ha próbára tesz a hőség
- Utazás ételallergiával
- Miért vagyunk boldogabbak, ha nyaralunk?
- Az első csonttörést újabb követheti, ha csontritkulás áll a hátterében
- 6 esti szokás, amitől boldogan indul majd a reggel
- Ingadozó testsúly, rossz közérzet, hiányzó nyári csúcsforma?
- Ezért fáradtak nyáron a magyarok
- Egészségünk „ujjlenyomata”, a mikrobióta
- Egy új korszak apái
- Janicsák Veca: „Tartani az egyensúlyt testben és lélekben”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!