Tegnap kislány, ma meg nagylány – apaszemmel

Persze mint türelmes apa, minden reggel a fürdőszoba előtt dekkolok, ha nem sikerül fél 7 előtt besurrannom. Ez nemrég még nem így volt, hiszen bármikor bemehettem fogat mosni, borotválkozni, nem zavarta az én kislányomat. Mostantól ez másként van, kopognom kell, amikor tusol, és egy ideje nem én törlöm meg és viszem be az ágyba. Tudom, hogy ezek apróságok, de minden gyerekemnél az egyetlen napszak az este, amikor otthon vagyok. Reggel pedig a szokásos káoszon felül immár nem csak egy NŐ öltözködését kell kivárni, hanem kettőét.

Szóval ez van, beléptünk a „nincs egy göncöm, amit felvegyek” korszakba… Eddig nem tudtam, ez mikor kezdődik a nőknél, de azt biztosan állíthatom, hogy 36 évesen még tart! A fodrász a három nőnek alaphangon 10 000 Ft. Édesapám (2 húgom van) elmélete szerint a fizetése 30 %-át melltartóra költi. Ha jobban átszámolom, akkor örülök, hogy csak 2 lányom van, hiszen lehetne mind az öt lány. Eddig csak kamasz fiam volt, most meg itt van a LÁNY. És lehet, hogy igaz apám elmélete? Kiderül. Egy biztos, gyönyörű, mint az anyja, ezt ő is tudja magáról (sajnos), de mindenki túlélte a kamaszkort. A sajátját meg a gyerekéét is… Hetente kétszer együtt indulunk, és amíg a villamosnál megkapom a puszit, addig még nyeregben érzem magam.

De hát most született! Uramisten, már 12 éve!