Szimpatika – Csoki: mi az igazság, káros vagy sem?

A kakaóporból készült különféle termékeket a 19. században még a gyógyszertárakban árulták, mivel már akkor felismerték kedélyjavító, élénkítő hatását.

Télen a szerotoninszint alacsonyabb, mint nyáron, ennek oka a fényhiány. A szerotonin az agyban termelődik, egy hírvivő anyag, amely a boldogság és elégettség érzéséért felelős. Hiányában rossz hangulat, ingerültség és depresszió is kialakulhat. A csokoládé, illetve a szőlőcukor hirtelen emeli meg a vércukorszintet, ezzel együtt a szerotoninszint is gyorsan emelkedik, ami az elégedettség érzését kelti. A szőlőcukor is szénhidrát.



Szénhidrátok megtalálhatóak a kenyérben, a müzliben, a tésztákban, a gyümölcsökben és a burgonyában is, ezek az élelmiszerek lassan emelik meg a vércukorszintet, vagyis tartósabb a kedélyállapotra gyakorolt hatásuk. A csokoládé viszont gyorsan szerez örömet, ami hamar el is múlik, és utána nem marad más, mint a plusz kilók.

A kakaónak enyhe vérnyomáscsökkentő hatása van és véd a szívinfarktustól is. A Zürichi Egyetemi Klinika kutatásai szerint napi 40g 74 százalékos kakaótartalmú csokoládé fogyasztása javítja az erek belső falának működését. A keserű csokoládénak a legmagasabb a kakaótartalma. A csokoládé nagyrészt cukorból áll, ezért a fogszuvasodás elkerülése érdekében még a magas kakaótartalmú csokoládék fogyasztását sem szabad túlzásba vinni.

A csokoládéban található koffein, anamid és polifenol. Ezek az anyagok stimulálják a központi idegrendszert, jókedvet eredményeznek, valamint csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Azonban ahhoz, hogy ezek az anyagok hatékony koncentrációban kerüljenek a szervezetünkbe, meg kellene enni egyszerre 20 kg csokoládét.

Forrás: WEBBeteg