Miért érezzük nagyobbnak a drágulást?

2014. 02. 08.
Szerző: Szimpatika
Megvizsgáltuk, miért gondolják sokan, hogy az árak a statisztikában kimutatottnál jóval nagyobb ütemben emelkednek. Ez a hit annak ellenére makacsul tartja magát, hogy a fogyasztói árak átlagos változását a KSH a nemzetközi normáknak megfelelő fogyasztási szerkezet alapján számolja ki. A módszer tehát bevett és bevált – de problémák azért akadhatnak vele.

A KSH honlapjára feltett, a 2012-es áremelkedés nagyságát firtató kérdésre majdnem minden ötödik válaszadó a valóságosnál jóval gyorsabb ütemű (az 5,7 százalékkal szemben 8,5 százalékos) drágulást „tippelt”. Az eredmény azért is elgondolkodtató, mert eleve alaposan szűrt lehet azoknak a köre, akik a statisztikai hivatal weboldalait bújják. Akik pedig ezt mégis megteszik, könnyedén tájékozódhatnak a helyes válaszról. A szakértők többsége csak legyintget, amikor a kimutatottnál jóval nagyobb áremelkedésről beszélnek a laikusok. A tévhitek és téveszmék persze valóban virágoznak, de ebben az esetben néhány konkrétum is igazolhatja a kétkedőket. Főként persze akkor, ha az árváltozás nagyságát egyéni szinten nézzük.

Nem sok olyan felméréssel találkozhatunk, amely rávilágítana, hogy ugyanazon áruházlánc különböző boltjaiban mennyire térnek el az árak. Amerikában persze csináltak ilyet: egy chicagói áruházlánc 75 üzletében rögzítették heti rendszerességgel az árakat, és megdöbbentő módon a termékek 79 százalékánál az ár különbözött. Ennyit a statisztikai pontosságról. A fanyalgóknak figyelmébe ajánljuk, hogy nagyobb károkat okozna, ha nem lennének ilyen összevetések, amelyek összességében azért eligazítanak. A fogyasztói árak változását a KSH az úgynevezett fogyasztói kosár alapján követi. Ez mutatja, hogy a lakosság kiadásaiban a különböző kategóriák milyen arányban szerepelnek. Maguk a statisztikusok is elismerik azonban, hogy bár a különböző térségekben eltérő a háztartások fogyasztási szerkezete, a felmérések nem elég részletesek ahhoz, hogy a termékek súlyát minden térségben reprezentatív módon meg tudják határozni. További gond is akad: az árak alakulását részben megfigyeléssel (árfelírás) követik, azonban ezt azokban a boltokban teszik, amelyekben a háztartások legnagyobb része vásárol. Az adatbázisba tehát a városi, nagy forgalmú üzletek kerülnek, a kisebb települések üzleteiről nincsenek információk. Azonban még ez sem minden: a különböző kiskereskedelmi egységekben nem pontosan ugyanazokat a termékeket figyelik meg, így a boltok közötti árazási különbségek elhomályosulnak.

Nagyon nem mindegy, mi és mennyiért kerül a kosarunkba

Ez az „összemosás” némiképp igaz a különböző családtípusokra is. A fogyasztói kosárból ugyanis a KSH kivette a gyermekneveléssel, -gondozással kapcsolatos tételeket. Az utóbbiak közé tartoznak az olyan fogyasztási cikkek és szolgáltatások, mint az iskolai, óvodai és bölcsődei étkezés, gyermekruházat, tankönyv, tanszer, írószer, oktatási szolgáltatás. (Márpedig ezeknél elég jelentős áremelkedés következett be.) Külön felállítanak ugyan nyugdíjas kosarat, de az öregségi ellátásban egyre élesebben megjelenő különbségek miatt az idősek ettől erősen eltérő drágulást is érzékelhetnek. Továbbá az sem mindegy, mennyire egészséges valaki (a gyógyszerek az üzemanyagokkal együtt az „egyéb” kategóriában kaptak helyet).

Ha alapélelmiszerekből összeállítunk egy kosarat (benne tej, kenyér, liszt, krumpli, hús, felvágott), akkor 2012-ben az egy évvel korábbinál alig kellett többet fizetni ezért a pénztárnál. Amennyiben viszont a vásárlás tojást is tartalmazott (ennek tavaly 35,5 százalékkal ugrott meg az ára), akkor a drágulás már öt százalék felett volt. Ha pedig a kosárba cigaretta és kávé is került, már tíz százalék volt az áremelkedés. Ez 6300 forint helyett majdnem 7000 forint kiadását jelenthette átlagosan. A különböző cikkek csereberéje (sertéshús helyett marhahús vagy párizsi helyett gépsonka) is jelentősen befolyásolja az árváltozás mértékét. És akkor még nem is érintettük, hogy ez a KSH által közölt átlagárak alapján van így, és nagyon sokan egészen más értékekkel találkozhatnak vásárlásaik során.

Abban a családban pedig, ahol többen is rendszeresen járnak moziba, a költések nagyságát (a drágulás ütemének érzékelését) nagyban befolyásolhatta, hogy 2012-ben a mozijegyek ára 70,6 százalékkal emelkedett. Még egy szempontot érdemes figyelembe venni: az ember emlékezete sokszor csal. Gyakran hosszabb időszak drágulását emlegetjük. A cukor, lekvár, méz, csokoládé és cukorkafélék (a gyermekeseket igencsak érintő) termékcsoportjánál például a tavalyi áremelkedés átlagos volt. Korábban azonban alaposan megugrottak az árak, így a 2010-ben a gyereknek vett kétszáz forintos nyalánkságért tavaly már 260 forintot kellett fizetni.


Forrás: https://azenpenzem.hu/

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!