Hormonális probléma is állhat a nem javuló hipertónia mögött

2014. 01. 10.
Szerző: Szimpatika
A magas vérnyomás szinte az egész világon népbetegségnek számít. Bár gyógyszeres terápiával az állapot többnyire normalizálható, vannak olyan esetek, amikor a hipertónia a kitartó kezelés ellenére sem javul. Dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosa elárulja, mi állhat ennek a hátterében.

Magyarországon számtalan, magas vérnyomásban szenvedő beteg él, a kezelésben részesülő páciensek egy részénél azonban nem használ a gyógyszeres terápia. Pedig a vérnyomás sikeres csökkentése fontos lenne, hiszen a betegség olyan szövődményekhez vezethet, mint a stroke vagy a szívinfarktus. Amennyiben másodlagos hipertóniával állunk szemben – azaz amikor a vérnyomás emelkedését valamilyen szervi zavar okozza –, fontos, hogy kiderüljön, valójában mi eredményezi a kiugró értéket, hiszen csakis így lehet kezelni a problémát.

Conn-szindróma a hipertónia hátterében

Prof. Morris Brown, a Cambridge University munkatársa egy friss közleményében ismerteti, hogy a magas vérnyomás hátterében gyakran endokrinológiai probléma áll, pontosabban az aldoszteron nevű hormon zavara. Ez az anyag szabályozza ugyanis a só szintjét a vérben, így ha túl sok van ebből a hormonból, akkor egyértelmű, hogy a só mennyisége is megemelkedik. A tudósok nemrégiben közzétették, hogy némely betegnél, akik nem reagálnak a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekre, nem rákos eredetű daganatot találtak a mellékvesén, ami az aldoszteront termeli.

Ezt az állapotot Conn-szindrómának nevezik, és a kutatások szerint 4-ből 1 embernél ez az oka a hipertóniakezelés sikertelenségének.

Milyen tünetekkel jár a Conn-szindróma?

„Az egyik legjellemzőbb tünet a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel egyáltalán nem, vagy nehezen befolyásolható magas vérnyomás. A betegségre felhívhatja a figyelmet, de legalábbis gyanút ébreszthet egy másik fontos tünet: a vér káliumtartalmának csökkenése, amiért a beteg izomfájdalomról, indokolatlan izomlázról, illetve izomgyengeségről panaszkodik. Mindemellett előfordulhat szívritmuszavar is” – mondja dr. Bérczy Judit.

A pontos diagnózishoz vér- és vizeletminta szükséges, valamint képalkotó vizsgálat, hogy fel lehessen deríteni a betegség okát (ami lehet pl. adenóma, karcinóma). Az egyoldali elváltozás, az adenóma esetében a kórós oldal sebészi úton történő eltávolítása ad végleges megoldást, illetve, ha a probléma mindkét mellékvesét érinti, akkor kombinált gyógyszeres kezelés szükséges.


Forrás: Budai Endokrinközpont

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!