Szimpatika – Szürke hályog, zöld hályog: már az első jeleknél forduljunk orvoshoz!

Mi a szürke hályog?

Az emberi szem lencséje normális állapotában átlátszó és tiszta. Azt nevezzük szürke hályognak vagy kataraktának, amikor megváltozik és emiatt „elszürkül” a szemlencse anyaga, az ún. krisztallin. Az elszürkülést a szemlencse kívül található részében, azaz burkában beálló anyagcserezavar okozza. Ez természetesen jelentősen rontja a látást, hiszen ahogy fokozódik a homályosság, úgy jut egyre kevesebb fény a szembe, a retinára.

Vagyis nem valamiféle, a szemlencsére ránőtt rétegről van szó?

Nem, a katarakta esetében a lencse anyaga változik meg, de köznapi szóhasználatban egyébként a szürke hályogot szokták „hályog”-nak nevezni. Ez azonban tulajdonképpen a lencsében kialakuló homályosságot jelenti, nem pedig azt, hogy valami rendellenes réteg takarja el a lencsét.

Mi okozza ezt az elváltozást? A korral jár?

Teljes bizonyossággal nem tudjuk megmondani, az azonban egyértelműen tévhit, hogy az évek múltával gyakorlatilag törvényszerű a szürke hályog valamilyen szintű kialakulása. Ez egyáltalán nem így van.

Azt sem mondhatjuk, hogy az időskor magával hozza a hajlamot a szürke hályogra?

De igen, az életkor előrehaladtával tényleg nagyobb valószínűséggel alakul ki ez az elváltozás, mivel a szemlencse egyre kevésbé rugalmas, egyre kevésbé alkalmazkodik megfelelően a változásokhoz. Így aztán a „tisztaságát” biztosító egyensúly is könnyebben felborul. A legtöbb esetben azonban nem tudjuk, mi a betegség létrejöttét okozó anyagcserezavar konkrét oka. Hogy a legnyilvánvalóbb ellenpéldát hozzam a korfüggőségre, akár újszülötteknél is előfordulhat katarakta, aminek genetikai oka éppúgy lehet, mint például az, ha az édesanya rubeólás lett a terhessége alatt. Bizonyos tényezők egyébként ugyanúgy jobban hajlamosítanak a szürke hályogra, mint az élemedett kor: ilyenek a cukorbetegség, egyes szív- és érrendszeri betegségek vagy a magas vérnyomás is.

Hogy alakul ki a szürke hályog?

Először is tudni kell, hogy általában kétoldali rendellenességről beszélünk, tehát a probléma többnyire mindkét szemen jelentkezik. A károsodás mértéke ugyanakkor többnyire nem egyforma mértékű. Az első szakaszban a páciens homályfoltokat lát, kevésbé élesen érzékeli a színeket és a formákat, nehezebben tud újságokat, könyveket olvasni. Szürkületkor különösen rosszá válik a látása. A helyzet aztán fokozatosan romlik tovább: a fokozatosság itt szó szerint értendő, hiszen a szemlencse teljes elhomályosodása hosszú évekbe is telhet. A tünetek ugyanakkor egyénileg eltérőek, hiszen a látásromlás mértéke és formája attól is nagyban függ, hol helyezkedik el maga a hályog. Eleinte még az is lehet, hogy a beteg – kissé ellentmondásos módon – javulásnak érzékeli a tapasztalt változásokat, mivel a katarakta fókuszálja a szembe jutó fényt, így a közeli tárgyak, tehát például az újság betűi is jobban látszanak, mint azelőtt. Ez az oka annak, hogy számos idős ember kezd el ismét szemüveg nélkül olvasni.

Fájdalmat érez-e a beteg?

Az esetek túlnyomó többségében egyáltalán nem, bár a folyamatot néha kíséri némi feszítő érzés a szem megnövekedett belső nyomása miatt.

Megelőzhető-e a szürke hályog kialakulása?

Jelenlegi ismereteink szerint nem. Sem gyógyszerekkel vagy gyógyhatású készítményekkel, sem életmódbeli előírások betartásával nem lehet elejét venni vagy utólag kezelni. Éppen ezért a fejlődő országokban, ahol nem kellően kiépített az egészségügyi infrakstruktúra, a szürke hályog a tartós vakság elsődleges oka. Viszont a katarakta a fejlett világban – így nálunk is – gyakorlatilag minden különösebb probléma nélkül műthető. A beavatkozás lényege, hogy az elszürkült lencsét eltávolítják és műlencsével helyettesítik. Ezekkel a szövetbarát, rugalmas anyagú műlencsékkel gyakran jobban látnak a betegek, mint akár a szürkehályog kialakulását megelőzően, noha a szemüveg vagy a kontaktlencse viselése általában a beavatkozás után is indokolt marad. Maga a műtét egyébként nem számít különösebben bonyolultnak, a beteg általában néhány óra pihenést követően a saját lábán távozhat a kórházból, bár egy ideig még tartózkodnia kell a fizikai megterheléstől.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Minden esetben, ha azt érezzük, hogy valami nincs rendben a látásunkkal. Ezt nem csak úgy a levegőbe mondom, ugyanis a látászavarok, látáskiesések rengeteg különféle problémára utalhatnak, nemcsak szemproblémákra, hanem agyi vagy idegrendszeri bajokra is. Amennyiben szürke hályogról van szó, maga a műtét akkortól javasolt, ha a látászavar már megnehezíti a mindennapi tevékenységet. Egyébként idősebb korban, tehát nagyjából 60 év felett a szürke hályog kezdeti tüneteire hasonlító problémák nélkül is különösen indokolt a rendszeres szemvizsgálat.

Miben különbözik a szürke hályog a zöld hályogtól?

A zöld hályog, azaz glaukóma a szem túlságosan magas belnyomásával összefüggő betegségek, elváltozások gyűjtőneve. A szemnyomás azért nő meg, mert bizonyos zavarok megnehezítik a szemtestet kitöltő csarnokvíz megfelelő áramlását, mozgását. A látóidegekre nehezedő nyomás ilyenkor akár teljes vaksághoz is vezethet. Rendszeres vizsgálattal szerencsére a megnövekedett szemnyomást is kellő időben észre lehet venni, és a megfelelő gyógyszerekkel a nyomás helyreállítható.

Ha az ember nem megy orvoshoz, miből gyanakodhat erre a betegségre?

Heveny lefolyás esetén szó sincs gyanakvásról, ez ugyanis roppant kellemetlen érzéssel, néha elviselhetetlen szenvedéssel jár: szemégés, szemfájdalom, feszülés, nyomásérzés, bevörösödés a fő kísérő tünetei, miközben a látás akár rövid idő alatt is jelentősen romlik, sőt akár teljesen is elmehet. Az ilyen gyors kialakulás a betegek többségénél iszonyatos fejfájással, hányással járhat. Ilyenkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, ha ugyanis egy napnál tovább tart ez az állapot, a glaukóma akár visszafordíthatatlan következményekhez vezethet – így akár végleges vaksághoz is. Tényleg azonnal menjünk orvoshoz, mert ilyenkor minden perc számít! A tünetek azonban nem mindig ilyen intenzívek: gyakran csak fokozatosan alakul ki a zöld hályog, fájdalommentesen, alattomosan, eleinte csak kisebb mértékű látásromlással. Tipikusan szürkületkor, alkonyatkor veszi észre a beteg, hogy nem lát olyan jól, mint amennyire szokott: homályfoltok zavarják a képet, ha pedig lámpába néz, színes karikák táncolnak a szeme előtt. Néha enyhe fejfájás vagy hányinger is jelentkezhet.

Ez a betegség is bárkinél kialakulhat?

Igen, habár idősebb korban ez is gyakoribb, és akárcsak a szürke hályognál, itt is hajlamosító tényezőnek számítanak a diabétesz, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás. Egyes szteroidos gyulladásgátlók szedése is hozzájárulhat a zöld hályog kialakulásához. Az is fokozott kockázatot jelent, ha valakinek a családjában már előfordult glaukómás megbetegedés.

Említette, hogy a szemnyomás visszaállítható a normális szintre…

Igen, ez valóban így van, méghozzá minél előbb, annál jobb. Gyógyszeres, szemcseppes kezelés éppúgy szóba jöhet, mint lézeres beavatkozás – ez mindig beteg- és esetfüggő. Persze az, hogy ma már gyógyítható a betegség, nem jelenti azt, hogy egyszeri beavatkozással megoldódik a helyzet: nem ritkán élethosszig kell használnunk a felírt szemcseppeket, méghozzá szigorúan betartva az orvosi előírásokat, hogy szinten tartsuk szemünk belső nyomását. A lényeg, hogy járjunk rendszeres kontrollra, középkortól különösen, ugyanis így lehet teljes biztonsággal, már jó előre kiszűrni a bajt. Az alattomosan, észrevétlenül kialakuló zöld hályog könnyen okozhat maradandó károsodásokat, mire a tüneteket egyáltalán észreveszi a beteg, így az időről időre megtörténő orvosi ellenőrzéssel nagyon sokat tehetünk az egészségünkért.

Milyen gyakran menjünk szemészetre?

Úgy gondolom, 40 éves kor fölött évente egy vizsgálat mindenkinek bele kell, hogy férjen az idejébe, különösen annak fényében, hogy semmi kellemetlen nem történik velünk a szemorvosnál: néhány gyors és szimpla vizsgálatot végeznek el, amelyek teljes biztonsággal mutatják ki a zöld hályogot már annak előtte, hogy mi magunk bármit is észrevennénk belőle.

Dr. Draveczki-Ury Ádám, forrás: www.mypin.hu