Szimpatika – Tények a harántboltozat süllyedésről

Ha a lenyomat vastagabb és torz, akkor szinte biztos, hogy lúdtalpunk van. Ezt az állapotot a köznyelv gyakran harántsüllyedésként emlegeti, jóllehet egészen pontosan a láb hosszboltozatának ellapulásáról van szó.

A harántboltozat süllyedése felnőtteknél gyakori

A láb harántboltozata a lábujjak tövénél figyelhető meg, ellapulása esetén a láb elöl kiszélesedik, a második, harmadik és negyedik lábujj tövénél bőrkeményedés keletkezik, amely gyakran fájdalmas. Ez az elváltozás arra utal, hogy állás és járás közben terheljük az egyébként csak támasztó szerepet betöltő középső lábujjainkat is. Ettől a deformitástól alakul ki a bütyök és kalapácsujj elváltozás is. A statisztikai alapok alapján a láb harántboltozatának süllyedése népbetegségnek nevezhető: egyes szakértők szerint minden ötödik felnőttet érint.

A hosszboltozat süllyedése gyermekkorban jellemző

A hosszboltozat-süllyedés ezzel szemben a gyermekkorban gyakori, ám ez az eltérés az esetek túlnyomó többségében kezelés nélkül, magától korrigálódik, mert a láb növekedése során az ízületek és szalagok feszesebbé válnak, és normál helyzetben stabilizálják a lábat. Súlyosabb esetekben azonban, amikor a láb hosszboltozatának ellapulása olyan fokú, hogy járáskor már a belboka is terhelődik, és a sarokcsont befelé billenése is jelentős, javasolt a kezelése.

A lúdtalp gyakran együtt jár az ún. „X– láb deformitással”, és sok esetben a lúdtalp korrigálásával javul az „X-láb” is. Kisgyermekkorban a boltozatot passzívan megemelő (lúd)talpbetétek használata helyett inkább a lábizomzat aktív tornája és a láb helyzetét korrigáló döntött (ún. szupináló) talpú cipők viselése ajánlott. Makacs esetekben 10-12 éves korban egy egyszerű műtéti kezelés is szóba jöhet.

Amikor magától már nem javul

A felnőttkorban, a láb növekedésének befejeződése után is megmaradó lúdtalp esetében már nincs remény a spontán javulásra. A jó hír azonban az, hogy a lúdtalp többnyire csak esztétikai problémát jelent: ha nem jár fájdalommal, illetve lábujjhegyre állva a talpboltozat kialakul, akkor ún. rugalmas lúdtalpról van szó, amelynek kezelésére nincs szükség. Amennyiben a rugalmas lúdtalp kapcsán fájdalom jelentkezik a talp vagy a boka területén, akkor szakorvos javaslatára azt a kezelést kell választani, amelyik a tüneteket leginkább enyhíti: ez lehet lúdtalpbetét vagy gyógytorna, esetleg a kettő kombinációja.

Legtöbbször csak esztétikai probléma

Lábproblémák kapcsán sokan keresik azokat a cipőket, melyek lényege, hogy a sima és kemény felületet, amelyen járunk, egyenetlenné változtatja. A cipő hatására a testtartás valóban javulhat, a gerinc és a járóízületek terhelése csökkenhet, így csökkenthetik a járás során tapasztalható fájdalmat is – de közvetlen hatással ezek sincsenek a lúdtalpra. A már kialakult boltozatellapulás ugyanis nem fejlődik vissza: a lábboltozat formája nem változik sem a speciális cipők, sem a betét viselésének hatására.

Még a hosszan fennálló rugalmas lúdtalp sem jár komolyabb szövődményekkel; nincs rá tudományos bizonyíték, hogy a lúdtalp felnőttkorban térd-, csípő- és hátproblémákat okozna. Az egyetlen kezelendő tünet a fájdalom, amely azonban a fent bemutatott gyógymódokkal szinte minden esetben kiiktatható.

Egészen más a helyzet, ha a deformitás lábujjhegyre állva is megmarad (ezt hívják merev lúdtalpnak), illetve a fájdalom kisugárzik a bokára, térdre. Lúdtalpat ugyanis a csontok rendellenes helyzete, illetve elváltozása (pl. ízületi gyulladás, daganat) is okozhat: ilyenkor ajánlott szakorvost felkeresni, és szükség lehet akár a normál anatómiai állapot műtéti helyreállításra is.

forrás: https://semmelweisfigyelo.hu