Szimpatika – Ásványvizet vagy tisztított csapvizet igyunk?

Ennek nemcsak azért van jelentősége, mert a víz ezáltal lágyabbá és élvezhetőbb ízűvé is válik, hanem mert sok olyan anyagtól megtisztul, amelyek nemcsak a háztartási gépek szempontjából károsak, de az egészséget is ronthatják.

A tisztítók egy része pusztán fizikai úton, a szűrés révén távolít el bizonyos anyagokat, mások pedig fizikokémiai hatásokat használnak az oldott anyagok kiválasztására. Az előbbihez tartozik a homokszemcsés, az ultra- és mikrofiltráció, amikor egyes részecskék a méretük miatt nem tudnak átjutni a szűrőn, membránon. Ezzel szemben a vízben oldott részecskéket pl. aktív szénnel kötik meg vagy ioncserélő gyanták segítségével választják ki (pl. a Ca- vagy Mg-sókat). Különleges helyet tölt be a szűrők között a nanofiltráció és a fordított ozmózis elve alapján működő vízszűrés, amelyek segítségével az oldott szerves anyagok és sók (ionok) eltávolítása is lehetséges.

Legelterjedtebbek a nyitott víztisztító rendszerek

Ilyenkor a vizet egy kiöntő kannába töltjük, melyből az aktív szénoszlop eltávolítja a felesleges mikroorganizmusok és oldott ionok javát. Ezek a könnyen kezelhető szűrők elsősorban tea- és kávéfőzéshez, ételek, italok elkészítéséhez javasoltak. Nagyüzemi felhasználásra nem elegendők.

Mit tud az aktív szén?

A vízben oldott peszticideket (rovarirtók), organikus anyagokat és azok lebomlási termékeit, ill. a gyógyszermaradványokat távolítja el. Az ionos alkotók többsége, pl. az ásványok, a sók és a mész bent maradnak a vízben.

Miért jobb a szűrt víz a palackos ásványvíznél?

A tények dióhéjban:

1. Az ásványvizes palackokon feltüntetett forrásból származó víz sok esetben nem más, mint szénsavval és ásványi anyagokkal dúsított ivóvíz, vagyis szimpla csapvíz.

2. A  műanyag palackokból a környezeti változások hatására (hőingadozás, fényhatás) egészségünkre káros vegyi anyagok oldódnak ki, melyek gyengítik az immunrendszerünket. Ha a víz a flakonban felmelegszik, háromszor-négyszer nagyobb mennyiségű vegyi anyag oldódik a vízbe, mint ha szobahőmérsékleten tároljuk.
Német tudósok 15 kanadai és 48 európai ásványvízminta megvizsgálása után arra a következtetésre jutottak, hogy a PET-palackba töltött termékek antimontartalma sokkal magasabb, mint azoké a vizeké, amelyek polipropilén alapanyagú palackban kerültek a boltokba. A mérgező fém a palack anyagából oldódik ki, mert a PET előállításakor gyakorta antimonvegyületet használnak. Az antimon az arzénhoz hasonló, mérgező hatású kémiai elem.

3. A magasabb ásványianyag-tartalmú vizek rendszeres fogyasztása (amelyekben literenként 20 mg-nál több kalcium- vagy magnéziumsó van) megnöveli a vesekő kialakulásának veszélyét. Vigyázni kell a 150 mg/dl-nél nagyobb nátriumtartalmú vizekkel is azokban az esetekben, ha valaki szív- és érrendszeri betegségben szenved, magas a vérnyomása, vagy átesett már infarktuson. A magas sótartalom magas vérnyomást vagy vesekárosodást, a magas szulfáttartalom pedig hasmenést okozhat. Azonban a túl alacsony ásványianyag-tartalom is veszélyes lehet: az ilyen vizek hosszú távú fogyasztása felboríthatja a szervezetben az ásványi anyagok egyensúlyát.

4. A lehetséges egészségi kockázatok mellett a palackos víz a Föld egészségi állapotát is befolyásolja. Bolygónk számára az egyszer használatos pillepalack nagyon rossz megoldás. A műanyag flakonos ásványvizek nagyon nagy mértékben terhelik a környeztet, és egészségünket. Mire az üzletek polcira kerülnek, egy liter vízhez két liter(!) vizet használnak fel a gyártók. A PET-et nyers kőolajpárlatból készítik, és a palackok töltése és szállítása sok fosszilis üzemanyagot emészt fel. Tehát az ásványvizek több száz vagy több ezer kilométeres utaztatása tovább károsítja a környezetet. Hazánkban pedig a PET palackoknak még a 20%-a sem hasznosul újra.

Mindennek tudatában tehát az, aki a saját és a környezete egészségével törődni szeretne, egyértelműen a tisztított vizet fogja választani a palackos ásványvíz helyett.

Forrás: Dr. Balaicza Erika/ www. balaicza.hu