Olvasás közben ugyanis fizikailag megváltozik agyunk struktúrája, empatikusabbá válunk, sőt akár el is hihetjük, hogy az olvasottakat átéltük a valóságban. A következőkben vegyünk sorra hét olyan hatást, amelyet egy könyv élvezete vált ki bennünk.

Először is: az élénk leírásokat tartalmazó könyvek olvasása nemcsak szórakoztató, de egyenesen arra sarkallja agyunkat, hogy a leírt világot képek formájában teremtse újra. És nem is csupán akkor, amikor mi akarjuk. Kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a vizuális leképezés folyamata automatikus. A kísérletekben részt vevők gyorsabban azonosítottak tárgyakról készült fotókat, ha előtte elolvasták a tárgyak külsejének akár egymondatos leírását. Ez azt sugallja, hogy olvasáskor agyunk megalkotja a tárgyak képét is.

Másodszor: érezték már valaha, hogy egy történet úgy hatott önökre, mintha valóban személyes élményként élték volna át? Ha igen, nem véletlen: az agyuk ugyanis „elhitte”. Amikor olvasunk, a tudatunk nem tesz különbséget az olvasott és az átélt élmények között, ugyanazokaz a régiókat érik az ingerek. A regények tehát olyanformán szippantanak magunkba bennünket, ahogyan egyetlen komputerjáték virtuális valósága sem képes.

Harmadszor: az olvasás különböző fajtái más és más hatást gyakorolnak ránk. A Stanford Egyetem kutatói kimutatták, hogy a kutató, elemző típusú olvasás az agy legkülönfélébb kognitív funkcióit dolgoztatja meg, egy igazi „összetett edzésterv” alapján, míg a szórakozásból végzett laza olvasás a szerv vérellátását javítja.

Negyedszer: az idegen nyelv valóságos növekedést vált ki. A svédországi Lund egyetemén két tanulócsoportot vizsgáltak párhuzamosan. Az egyikbe egy fordítóiskola növendékeit sorolták, a másikba orvostanhallgatókat. A kiinduló agyszkeneket követően mindkét csoport három hónapos intenzív tanulásba kezdett. A záróvizsgálatok eredménye alapján a nyelvtanulók esetében mind az általános agyszövet, mind a hippokampusz területén növekedés következett be.

Ötödször: a narratív struktúra arra ösztönzi az agyat, hogy folyamatokban gondolkozzon, és ezáltal megnő az ember koncentrálóképessége. A történetek hagyományos szerkezete – hogy van elejük, közepük és végük – fejleszti az agynak azt a készségét, hogy az okok és okozatok közötti összefüggéseket felismerje. Minél többet olvas az ember, annál látványosabb a hatás. Különösen kisgyermekeknél fontos, hogy minél többet olvassunk fel nekik, elejét véve ezzel a későbbi tanulási nehézségeknek.

Hatodszor: az olvasás megváltoztatja az agy szerkezetét. Nem mindenki születik olvasónak. Azoknak, akik nehezebben értelmezik a szövegeket, nem igazán szerez örömet az olvasás. Ez a készség azonban elsajátítható. A Carnegie Mellon egyetem kutatói felfedezték, hogy a rendszeres olvasás hatására a kísérleti alanyok agyában a nyelvközpont fehérállományának a mennyisége megnövekedett.

Hetedszer: az úgynevezett mélyolvasás során, amikor kikapcsoljuk magunk körül a világot, és csak a történetre koncentrálunk, elárasztanak bennünket a szereplők érzései. Ez a későbbiekben alkalmasabbá tesz bennünket az empátiára valós környezetünk szereplőivel szemben, ami harmonikusabbá teheti személyes kapcsolatainkat úgy a magánéletben, mint a munkahelyen.

Németh Attila (az Open Education Database nyomán)