Mutasd a szemed, megmondom, ki vagy
Hogyan foglalható össze az íriszdiagnosztika lényege?
Az íriszdiagnosztika gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza. Ősi megfigyelések alapján azt tapasztalták a gyógyítók, hogy az érzékszerveken keresztül a szervezet nemcsak befelé szállítja az információkat, hanem kifelé is ad egyfajta leolvasható kijelzést. Tehát a test állapota megfigyelhető az érzékszerveinken keresztül. Az íriszdiagnosztika ebből eredően a legfejlettebb emberi érzékszerv, a szem megfigyelésén alapul: hiszen a szem a legbonyolultabb, legösszetettebb módon közöl különféle információkat a szervezet belső közegéről. Ezáltal a talpdiagnosztika, a fülakupunktúra és hasonló eljárások rendszerébe illeszkedik.
Már az ősi egyiptomiak is alkalmazták az orvoslásban, Tutanhamon fáraó sírjában találtak is olyan papirusztekercseket, amelyek ezt bizonyítják. Speciális bevonattal kezelt ezüstlemezeket tartottak a szem elé, és egyfajta sajátos, kezdetleges fényképezési eljárással készítettek nyomatokat a szemről – bár magáról a módszerről sajnos nem sokat tudunk. Az íriszdiagnosztika újkori újrafelfedezése a 19. század második felére tehető, és egy magyar orvos, Péczely Ignác nevéhez fűződik, habár párhuzamosan többen is foglalkoztak ezzel a témával egy időben, méghozzá főleg papok.
Péczely a legenda szerint az erdőben sétált és arra készült, hogy kiraboljon egy bagolyfészket, ám amikor odaért, épp hazatért az anyamadár, akinek véletlenül eltörte a lábát. Felfedezte, hogy a madár szemén egy lüktető folt jelent meg azon a ponton, ami az óra számlapján nagyjából hat órának felelne meg. Ez indította arra, hogy elkezdje vizsgálni a szivárványhártyát. 1870-ben jelentette meg erről az első munkáját Felfedezések a természettudományok terén címmel. Éppen azért végezte el a Bécsi Orvosi Egyetemet, hogy orvosi szemszögből is igazolja az elképzelései hátterét, bár rengeteg támadás érte szakmai körökből. Ennek ellenére betegek ezreit vizsgálta meg.
Mit vizsgál egy íriszdiagnoszta?
A szivárványhártya színét, a rostok lefutását, a lerakódásokat, foltokat, mélyedéseket, magát a pupillát, annak formáját, árnyalatait, a szövetek állapotait. Körülbelül kétszáz jegyet szoktak átnézni egy-egy vizsgálat alkalmával, és ezeket mindet kombinálni kell. Vagyis nem egy teljesen egzakt dologról beszélünk: éppúgy, ahogyan azt is meg kell tanulni, hogy mit látunk egy röntgenképen vagy egy ultrahangos felvételen, ugyanígy a szivárványhártyában is meg kell tanulni olvasni, meg kell tanulni, hogy mit kell benne észrevenni. Ebből lehet következtetni a szervezetben található eltérésekre. Ez egy roppant hosszú idő alatt felhalmozódott ismeretanyag. Többféle, 8-10 különböző írisztérkép is létezik. A jobb szemen jelenik meg a jobb testfél, a balon pedig a bal testfél, bár balkezeseknél ez akár fel is cserélődhet.
Milyen pontosságúnak tekinthető egy íriszdiagnosztikai vizsgálat?
|
Egy általános szűrővizsgálat legelején, esetleg egyes panaszok differenciálása terén viszont nagyon is helye lehet ennek a módszernek. A hagyományos vizsgálati módszerek kimutatják a strukturális eltéréseket, az esetleges hiányokat vagy többleteket, de van olyan, hogy ilyesmiről nem beszélhetünk, a páciens mégis rosszul érzi magát. Ilyen esetben az íriszdiagnosztika segíthet a problémák felderítésében. A gyomornál, a vesénél, az ivarszerveknél 70-80 százalékos valószínűséggel mutatja ki az elváltozásokat egy íriszdiagnosztikai vizsgálat.
Hogyan kell elképzelni a gyakorlatban egy ilyen vizsgálatot?
Egy közönséges szemészeti réslámpával vizsgáljuk meg a szemet, gyakorlatilag ugyanúgy, mint a szemorvosok, csak mi mást nézünk. Ha nem túl részletes a vizsgálat, ez általában 5 percet vesz igénybe; ezt követően kerülhet sor igény és szükség szerint további vizsgálatokra, például csináltatható íriszfotó, de léteznek olyan szoftverek is, amelyek segítséget nyújtanak a kiértékelésben. Az írisz képe természetesen az évekkel változik: az állapot jobbulása és rosszabbodása egyaránt érzékelhető benne.
Adja magát a kérdés: mennyire „komoly” ez a tudományág, és mennyiben tartozik a kevésbé elismert ágak közé?
A Magyar Tudományos Akadémia hivatalos álláspontja szerint az íriszdiagnosztika nem elfogadott módszer. Ennek ellenére az emberek keresik. Voltak olyan szűrővizsgálatok, ahol 2-3 ezres populációkat fotóztak le ilyen módon, majd az eredményeket utána teamben kielemezték. Egy támogatott módszer nyilván jobban tud élni. Megvan a helye az íriszdiagnosztikának, de mint mondtam, nyilván nem váltható ki vele minden más módszer. Hogy példát mondjak: a vérképzőszervek megbetegedéseiről például nem is igazán lehet képet alkotni a szivárványhártya vizsgálatából.
Nagyon sokan jönnek kíváncsiságból, de nem ritka az sem, hogy konkrét panaszokkal érkeznek hozzánk, sőt, sokan félelemből fordulnak íriszdiagnosztához: félnek valamilyen betegségtől, és először így szeretnének tájékozódni az állapotukról. Nyilván a jogi hátteret is szem előtt tartjuk, hiszen a pontos diagnózisok kimondása szigorú szabályokhoz kötött. A korrekt eljárás és tájékoztatás nagyon fontos.
Forrás: Dr. Draveczki Ádám, www.mypin.hu/
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Kortársaiknál egészségesebben élnek a daganaton átesettek
- 4 tünet, amely halláskárosodást jelezhet
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!