A kisgyermekkori étrend szerepe az allergia megelőzésében

Csak a hajlamot adjuk át

„Az allergiás betegek számának folyamatos emelkedésében döntő szerepet játszik az örökletes hajlam” – magyarázza dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Egy allergiás szülő esetében 30-40%, míg ha mindkét szülő allergiás, már akár 60-80% esélye is lehet annak, hogy a gyermeknél is jelentkeznek a tünetek. Az allergia megjelenése több szervet is érinthet: jelentkezhet légúti, bőr- és gyomor-bélrendszeri tünetekkel.

Az allergia kiváltásában számos tényező játszik szerepet, de csecsemő- és gyermekkorban ezek közül az elfogyasztott ételeknek van kiemelt jelentősége. Gyermekeknél az életkor előrehaladtával is változhatnak a tünetek: csecsemőkorban a száraz, ekcémás bőr a jellemző, majd a szilárd ételek bevezetését követően hasfájás, haspuffadás, hasmenés jelenhet meg. Allergiára hajlamos gyermeknél a légúti allergia tünetei – amelyhez asztma is társulhat – rendszerint óvodás-kisiskolás korban jelentkeznek.

Próbálkozások a megelőzésre

Az eddigi kutatások szerint az allergia megelőzése céljából még a születés időpontja is számíthat. Ennek szellemében született az a megállapítás, hogy tanácsos, ha az allergiás szülő(k) gyermeke nem a pollenszezon idején születik.

Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy a túlzott tisztaság többet árt, mint használ: az immunrendszer megfelelő fejlődését, így az allergia megelőzését a túl steril környezet nem teszi lehetővé. A kisgyermek szervezetének szüksége van a találkozásra a környezet baktériumaival, melyek elősegítik a gyermek ellenálló képességének növekedését.

Ami az allergia étrenddel történő megelőzését illeti, egységes a szakmai állásfoglalás: az eddigi vizsgálatok alapján a szakértők egyértelműen nem javasolják a kismama számára az allergénmentes diétát a terhesség hónapjaiban. A fontos élelmiszerek kizárása csak hiányállapotot idéz elő, az allergia megelőzését pedig nem segíti.

Ami valóban segít

A táplálkozás szerepe azonban mégiscsak kulcsfontosságú az allergia megelőzésében – azonban itt nem a kismamára, hanem a csecsemő étrendjére kell gondolnunk: a hozzátáplálás időszakára, az ételek bevezetésének megfelelő sorrendjére. Az allergia-megelőzés legfontosabb pillére az anyatejes táplálás: számos kutatás támasztja alá a szoptatás jelentőségét az allergia kialakulásának megelőzésében. A probiotikumok szedése, vagy anyatej hiányában a prebiotikumokkal és probiotikumokkal dúsított tápszerek adása szintén jótékony hatású. Ezen kívül a legfrissebb kutatások tükrében az is kiderült, hogy a D-vitamin-pótlás is igen fontos szerepet tölt be a szervezet egészséges működésének biztosításában, illetve az allergiás, asztmás panaszok megelőzésében.

Allergének az étlapon

„Az évekkel ezelőtti mintának, amely a tehéntej és a tojás nagyon korai bevezetését jelentette, számos hátrányát tapasztaltuk: ekcéma, vashiányos vérszegénység, hasmenéses megbetegedések, súlyállás, étvágytalanság” – sorolta fel a csecsemőtáplálásban történt változtatások okait dr. Polgár Marianne.

Ezt követően az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia állásfoglalása 2-3 éves korig az allergizáló élelmiszerek – tej, tojás, olajos magvak, hal – kerülését javasolta, főként az allergia kialakulásában veszélyeztetett gyermekeknek. Az újabb megfigyelések tükrében azonban a hozzátáplálás kapcsán nem annyira az életkor, sokkal inkább a szoptatás jelentősége kerül előtérbe. Az anyatejes táplálás képes ugyanis csökkenteni az új ételekre adott allergiás reakciók gyakoriságát. Ezért került például a lisztes ételek bevezetésének időpontja a csecsemő 4-6 hónapos korára. A szoptatás idején megkezdett hozzátáplálás során az anyatej értékes összetevői ugyanis segíthetik a gluténnel szembeni tolerancia kialakulását.

A jelenlegi ajánlások alapján tehéntejmentes étrendet csak allergiára veszélyeztetett, vagy a tehéntej fogyasztásával összefüggő tüneteket mutató gyermekeknél érdemes egy éves korig tartani. A tehéntej és a tojás egy éves kortól fogyasztható, illetve a tojássárgája már a gyermek 8-9 hónapos korától adható. Allergiára nem veszélyeztetett gyermekek jelenleg is fogyasztanak tejalapú tápszereket és tejpépes készítményeket. A bébiételek közül is – például attól függően, hogy tartalmaznak-e tejet, húst vagy halat – az OÉTI által engedélyezett életkori határ szerint választhatnak a szülők.

Az ajánlások nincsenek kőbe vésve, a tudomány is változik, de az életkörülmények is befolyásolják az allergiás betegségek kialakulását. Napjainkban előtérbe került a D-vitamin-pótlás fontossága, mely szintén egy fontos állomás az allergia ellen folytatott harcban. Bizonyítást nyert ugyanis, hogy a „napfény-vitamin” az immunrendszer befolyásolásával változtatja meg az ételekre kialakuló reakciót, és elősegítheti az orális tolerancia kialakulását. Allergiára hajlamos családokban ezért erre fokozottan ügyelni kell.

www.allergiakozpont.hu