Féléves kortól adható glutén a gyermeknek

Dr. Arató András, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára azt is hangsúlyozza: a súlyos tünetekkel járó formák megelőzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy mikor kezdenek el glutén tartalmú ételeket adni a csecsemőknek. A fél éves kor tekinthető a leginkább optimálisnak. Ennél korábban nagyon súlyos tünetekkel jelentkezik a kórkép, késői elkezdéskor pedig sokáig tünetmentes a páciens, így gyakran már csak akkor kap diagnózist, amikor szövődmények, például bőr - vagy májbetegség, esetleg meddőség is kialakult.

Lisztérzékenységről akkor beszélünk, ha búza, rozs vagy árpa fogyasztása esetén, az azokban lévő gluténra autoimmun jellegű reakció alakul ki. Ezeknek a gabonaféléknek az elhagyásával ugyanakkor ismét teljesen egészséges életet élhetünk – mondja Dr. Arató András, hangsúlyozva, hogy néhány évtizede még azt gondolták, hogy minden ezredik embert érinthet ez a probléma. Akkor ugyanis kizárólag súlyos felszívódási zavar esetén, elsősorban gyermekeknél merült fel ennek a kórképnek a lehetősége. Később viszont kiderült, hogy mindenkinél, akár az időseknél is előfordulhat, és nem csak felszívódási zavar képében jelentkezhet. Magyarországon hozzávetőleg minden századik ember érintett. A cöliákia kialakulásában genetikus és környezeti tényezők játszanak szerepet. Amennyiben az egyik szülő lisztérzékeny, akkor 10-15 százalék az esély arra, hogy a gyermek is az legyen, egypetéjű ikrek között ugyanakkor már 50 százalékos a kockázat.

Az örökletesség mellett a lisztérzékenység megjelenése szempontjából kulcskérdés, hogy mikor kap először glutén tartalmú ételt a csecsemő. Ha 4 hónapos kor előtt, akkor komolyabb tünetekkel kell számolni: krónikus hasmenés, hasfájás, puffadás, sőt, akár életet veszélyezhető állapot is kialakulhat. Amennyiben azonban egy éves kor után találkozik először gluténnal a gyermek, akkor sokáig tünetmentes lehet, vagy csak enyhe tünetek jelenhetnek meg, nincs vashiányos anémia vagy haspuffadás, ami segítené a diagnózis felállítását. Mivel nem derül ki, hogy baj van, nem kezd el diétázni a páciens, hosszabb távon azonban súlyos következményekkel – pl. máj- és bőrproblémák, csontritkulás, idegrendszeri panaszok - is számolni kell, sőt, akár a meddőség hátterében is állhat cöliákia. A betegséget speciális vérvizsgálattal és a vékonybél nyálkahártya biopsziával lehet igazolni.

A lisztérzékenység autoimmun betegség, hatására a minden szervünkben jelenlevő szöveti transzglutamináz elleni antitestek keletkeznek. Így – bár a kórkép legfontosabb jellemzője a felszívódási zavar – az egész szervezetet érintő autoimmun betegségről van szó, ami bármilyen szervet érinthet. A cöliákia gyakran fordul elő az 1-es típusú diabéteszesek körében, hozzávetőleg 8-9 százalékuk lehet lisztérzékeny.

Forrás: Semmelweis Egyetem