Ha nem akarunk fog nélkül élni

2013. 03. 06.
|
Előbb-utóbb mindenkinek szüksége lesz fogászati beavatkozásra, töméstől a teljes fogsor pótlásáig széles a skála. A hagyományos és a legmodernebb technikákról, no meg a költségekről beszélgettünk dr. Méhes Pál szájsebész–implantológussal, a Méhes Fogászat és Szájsebészet (1142 Erzsébet királyné út 77/a, www.mehesfogorvos.hu, 252 90 99) vezetőjével.

Mióta készítenek az emberek fogpótlást?

Már az ókori Egyiptomból is kerültek elő olyan koponyák, amelyeken emberi vagy állati csontból készített fogpótlást alkalmaztak. A középkorban is voltak ilyen jellegű próbálkozások, például dróttal rögzítettek műfogakat. Ahogy fejlődött az emberiség, nőtt az életszínvonal, átalakultak a táplálkozási szokások, jöttek a főtt ételek, a szénhidrátok, amik lepedéket képeztek a fogakon, szuvasodást és ínygyulladást okozva. Az emberek pedig kezdték egyre inkább elveszíteni a fogaikat.

Ezekben a korokban elsősorban esztétikai jellegű fogpótlásról beszélünk, vagy születtek étkezésre alkalmas megoldások is?

Az indok elsősorban esztétikai lehetett, és valószínűleg csak a gazdagabb rétegek engedhették meg ezeket maguknak. Előfordult, hogy teljes fogatlanság esetén kaucsukból készítettek fogsort, amelyre nyelet tettek, mint egy lornyonra – azzal próbálta szegény gazdája a helyén tartani úgy, hogy közben rágni próbált vele.

Az emberi szervezet nagyon gyorsan tud alkalmazkodni a változásokhoz, a fog mégsem tudott együtt alakulni a változó életmóddal, az új táplálékokkal. Mi ennek az oka?

A fogzománc élettelen anyag, nincsen anyagcseréje, esetében tehát semmiféle védekező mechanizmus nem alakulhat ki. A fluoridbeépülés valamennyire fokozza az ellenálló képességét, de ez kémiai, és nem anyagcsere hátterű folyamat. A fogszuvasodás csak lepedék alatt keletkezik, mindig kívülről halad befelé, belülről nem indulhat el a folyamat. Szuvasodás csak a szájüreggel érintkezésben levő fogon alakulhat ki úgy, hogy valamilyen higiéniai mulasztás miatt lepedék tapad meg. Ez ételmaradékból, baktériumból stb. állhat, és a lepedékben felszaporodó baktériumok anyagcsereterméke a sav, ami megbontja a zománc struktúráját. Ekkor egy üreg keletkezik a fogzománcon, amiből már ki sem lehet tisztítani a lepedéket, így egyre nagyobb lesz a lyuk. Az esetek döntő többségében ez a fog barázdarendszerén keletkezik, tehát olyan területen, ami nehezen tisztítható. Ilyenek pl. az őrlőfogak mély barázdái, ahová nem ér be a fogkefe sörtéje, vagy két fog érintkező felülete – amit fogselymezni kéne, de ezt nem sokan csinálják. Amikor a két fog között megbomlik a zománcstruktúra, kialakul egy üreg, ami egyre nagyobb lesz, de ebből kívülről a fog tulajdonosa semmit sem lát. Fájdalom jelezheti, hogy gond van, de gyakori, hogy valaki egyszer csak ráharap valamire, és az üreg teteje beomlik. Ilyenkor sokan azt hiszik, hogy egyik napról a másikra kilyukadt a foguk. Ezért kell évente eljönni ellenőriztetni a fogakat, mert lehet, hogy a páciens nem látja a bajt, de mi már igen – akár szabad szemmel, akár röntgennel. A panorámaröntgenen az összes fog, csont és az arcüreg rajta van, nagyon jó diagnosztikai eszköz, és gyakran előfordul, hogy a segítségével látunk meg olyan szuvasodásokat, amelyeket egyébként észre se vennénk.

Ha eljön az a pont, amikor a fog összeomlik és már betömni sem lehet, akkor készítenek hidat, vagy ültetnek be implantátumot?

A fogorvos mindig a fog megtartására törekszik. Ha a szuvasodás elér egy olyan mértéket, hogy sima töméssel már nem lehet megoldani a problémát, akkor még mindig ott van a gyökérkezelés lehetősége. Ez azt jelenti, hogy a fog üregrendszerét, amelyben élő idegek, kötőszövetek, erek stb. vannak, feltárjuk, kitisztítjuk, fertőtlenítjük, és gyökértömő anyaggal hermetikusan lezárjuk. Ezzel az eljárással a fog élete a legtöbb esetben jelentősen meghosszabbítható. A gyökérkezelés alternatívája, hogy kihúzzák a fogat. Természetesen a gyökérkezelésnek is vannak bizonyos anatómiai és kórtani jellegű kockázatai, például kérdés lehet, hogy feltárható-e a teljes gyökércsatorna-rendszer. Amennyiben a gyökérkezelt fog a gyökérkezelés ellenére valamilyen pozitív tünetet mutat, fáj, illetve tályog vagy ciszta alakul ki a gyökér csúcsán, akkor még rendelkezésünkre áll sebészeti eszköz is. Ilyen esetben egy kis műtéti beavatkozással az ínyen és a csontfalon keresztül eljutunk a gyökércsúcshoz, ott pedig kitisztítjuk a fertőző részt, és összevarrjuk a nyálkahártyán ejtett metszést (gyökércsúcs-rezekció).

Ha elveszítünk egy fogat, akkor jön a fogpótlás, aminek több fajtája van: lehet beragasztott és kivehető, és a kettő a kombinációja is. Rögzített fogpótlás akkor készül, ha kellő számú ún. pillérfog van: ilyenkor azokra koronát készítünk, és a koronák között lesz a hiányzó fogakat pótló úgynevezett hídtag, ami általában kobalt-krómból készül (mivel ez az anyag viszonylag ritkán allergizál), és fogászati porcelán borítja. A fogászati porcelán teljes egészében rá van égetve a fémre, ezt hívják a köztudatban porcelán fogpótlásnak.

Ennek a fajta fogpótlásnak volt az elődje az aranyfog?

Az arany tulajdonképpen a kobalt-króm fémet helyettesíti, és nagyon alkalmas fogászati felhasználásra, mert rettentő precízen megmunkálható. Ritkán allergizál, a lepedék nem tapad meg rajta. Egy jól elkészített aranybetét, ami egy tömést helyettesít, akár egy életre is szólhat, és minél régebbi, annál jobb, mert együtt kopik a foggal – de ún. esztétikai zónába, tehát észrevehető területre nem tesszük, csak az őrlőfogakra. A hídpótlás lehet fémkerámia és fémmentes anyagú is. A fémmentes cirkónium-oxidból készül, erre applikálják rá a porcelánt, a cirkonkerámia tehát a fémvázat váltja ki. Az előnye természetesen az, hogy esztétikailag sokkal szebben alakítható, hiszen nem kell a fém szürkeségét leplezni mindenféle rétegekkel. Ma már CAD/CAM-technológiával készítjük ezeket a pótlásokat: ez azt jelenti, hogy a fogorvos előkészíti a fogakat, lecsiszolja, lenyomatot vesz róluk, ezt beszkennelik, majd a számítógépen megtervezik a 3D-vázat. Azután a tervet elküldik egy központba, ahol egy öttengelyes, számítógép által vezérelt esztergagép elkészíti azt, így tökéletes váz készül – ez a legújabb technológia.

A következő fogpótlásfajta a kombinált, amikor vannak még használható fogak, de vagy a számuk, vagy pedig az eloszlásuk nem teszi lehetővé rögzített fogpótlás készítését. Ilyenkor egy beragasztott hídrész készül, és ehhez csatlakozik egy házilag eltávolítható fogsorrész. Ezek ma már olyan korszerű technológiával készülnek, hogy egyáltalán nem hasonlítanak a nagymama rózsaszín fogsorához. Tökéletesen használhatóak és esztétikailag is elfogadhatók. Aki ilyet kap, az először megijed, majd hálálkodik. A harmadik lehetőség a teljesen kivehető pótlás, ami egy teljes műanyag fogsor. Ennek a rögzítésére több lehetőség is van. Mióta az implantációs technika elterjedt, azóta lehet kombinálni a különféle típusú a fogpótlásokat. Ha valakinek nincs kellő számú pillére, hogy komplett rögzített fogpótlás készüljön, akkor a pillérek számát implantátumokkal meg lehet növelni.

Az implantátumot úgy kell elképzelni, hogy egy csavart betesznek az ember állkapcsába, majd arra kerül az implantátum?

Igen. Ilyenkor az történik, hogy az anatómiai helyzetnek megfelelően kiválasztunk egy implantátumméretet. Az implantátum egy tiszta körszimmetrikus titáncsavar, ami önmetsző menettel van ellátva. A műtét során a csontfelszínt szabaddá tesszük és kialakítjuk az implantátum fészkét. Ezután becsavarjuk az implantátumot, ami teljes terjedelmében a csontba kerül, majd lezárjuk egy záró csavarral, és várunk, hogy összenőjön a csonttal. Az implantátum felszíne, ami közvetlenül érintkezik a csonttal, nagyon érdes. A csontsejtek belenőnek ezekbe a pórusokba. Ha megtörtént az összenövés, akkor a csavart többet nem lehet kitekerni.

Mennyi ideig tart ez az összenövési folyamat?

Ez az implantátum fajtájától, terhelésétől stb. is függ, általában 3-6 hónap. Vannak olyanfajta implantátumok és fogpótlási megoldások, melyek azonnal terhelhetőek, de inkább a késői terhelés a gyakorlat. Addig átmeneti fogpótlást visel a páciens. Ezekkel az implantátumokkal el tudjuk érni, hogy rögzített fogpótlás készüljön, sőt, még azt is, hogy egy teljesen fogatlan állkapocsnál kapjon a beteg nyolc implantátumot és egy külön hidat. De például a teljes kivehető fogpótlásoknál is vannak olyan módszerek, ahol a kivehető fogpótlást stabilizáljuk implantátumokkal. Nem váltjuk ki a fogsort, hanem egy patentrendszert építünk be a csontba, így amikor a fogsort beteszik, akkor a negatív és a pozitív patentek összekapcsolódnak.

Hogy néz ki ennek a financiális része? A TB semmilyen szinten nem támogatja ezeket a beavatkozásokat?

Kétségtelen, hogy a fogorvosi ellátás drága: drágák a műszerek, az anyagok, a finanszírozás pedig nem megoldott. 1995-ben a Bokros-csomag részeként az államilag finanszírozott fogorvosi ellátást megszüntették. Az állami finanszírozás korlátozódott a nyugdíjasok és a kiskorúak ellátására, az aktív korosztály nem kaphatott térítésmentesen semmilyen fogorvosi ellátást, kivéve az elsősegélyt. A volt SZTK-fogorvosok „privatizáltak” és szerződést kötöttek az OEP-pel. Valamennyit enyhült a helyzet azzal, hogy az aktív korosztályoknak a fogmegtartó kezelése is az OEP-finanszírozás körébe került. Tehát mindenki tartozik egy OEP-finanszírozott fogorvoshoz, ezek általában a régi SZTK területén működnek. Ha ide elmegy a páciens, akkor elvileg ingyenesen betömik vagy kihúzzák a fogát, gyökérkezelik, mert az ott levő privatizált fogorvos ezeket a tevékenységeket az OEP felé elszámolja, és ezt megtérítik neki. Az a probléma, hogy a térítés nem megfelelő nagyságú, a valós költségeket nem minden esetben fedezi, ezért a fogorvosok igyekeznek spórolni, hiszen kénytelenek kihozni az OEP-térítésből pl. a tömést, hiszen ráfizetnének, ha nem férnének bele a keretbe. Nyugdíjasoknál a fogpótlások alapesetét is az OEP támogatja, tehát csak a fogtechnikai önköltséget kell fizetniük a kivehető fogpótlásfajtákhoz. A koronát, hidat, rögzített pótlásokat nem téríti az OEP. A volt SZTK területén rendelő OEP által finanszírozott rendelők ebben az esetben teljesen piaci alapon dolgoznak. Ezt egyébként az emberek nem tudják, pedig ez már lassan húsz éve így működik. Azt hiszik, hogy ha elmennek az SZTK-ba, akkor ott olcsóbb lesz a fogpótlás... Lehet, hogy olcsóbb lesz, lehet, hogy drágább, és az is előfordulhat, hogy ugyanannyi. A fogtöméseknél van különbség, hiszen ott nem kell térítést fizetni a betegeknek.

A fejlett nyugati országokhoz képest mi hol állunk fogápolásban?

Nálunk világosan látszik a fogkrémfogyási statisztikákon, hogy az emberek inkább nem mosnak fogat, mint igen. De ha mosnak, az sem mindegy, hogy hogyan! Általában csak a rágófelszínt mossák meg, az oldalát már alig, a belső felszínt pedig egyáltalán nem. Ráadásul a torlódott fogakat sokkal nehezebb tisztítani, mint a szabályos fogsort, utóbbi viszont jószerivel senkinek nincs. Az tény, hogy ahol kellő gyógyszeres prevenciót alkalmaznak, mint pl. a skandináv országokban, ahol a fluorid-prevenció gyerekkortól nagyon jól felépítve működik, illetve ahol korszerűen táplálkoznak, nem esznek sok ragacsos édességet és két étkezés között nem rágcsálnak kekszeket, továbbá a higiéniás kultúra is jó, ott a fogszuvasodás kvázi megszűnt. Ez is azt bizonyítja, hogy nem magától szuvasodik az ember foga, ez nem örökölhető, hanem mindenki saját maga tehet róla.

Augusztusi akció

Dentinox® fogínygél gyermekeknek

10 g

1 775 Ft

177,5 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Otrivin® 1 mg/ml adagoló oldatos orrspray

10 ml

1 815 Ft

181,5 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Lopedium® 2 mg kemény kapszula

30 db

1 780 Ft

59,3 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Curiosa® sebkezelő gél

30 g

2 070 Ft

69 Ft/g
Orvostechnikai eszköz*

Béres Porcerő Forte 1500 filmtabletta

90 db

5 180 Ft

57,6 Ft/db
Speciális – gyógyászati célra szánt – tápszer

Advil® Ultra Forte lágy kapszula

16 db

1 870 Ft

116,9 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Mucopront 50 mg/g szirup

200 ml

1 665 Ft

8,3 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Idelyn® Beliema® Effect hüvelytabletta

10 db

3 500 Ft

350 Ft/db
Orvostechnikai eszköz*

Kitonail® 80 mg/g gyógyszeres körömlakk

3,3 ml

4 995 Ft

1513,6 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Sedatif PC® bukkális tabletta

40 db

1 610 Ft

40,3 Ft/db
Vény nélkül kapható homeopátiás gyógyszer

Béres CalciviD 7 filmtabletta

60 db

2 700 Ft

45 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Magnosolv® granulátum

30 db

1 990 Ft

66,3 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Bánó® -féle fokhagyma-galagonya-fagyöngy kapszula

100 db

3 310 Ft

33,1 Ft/db
Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény

Diclac® Dolo 50 mg/g gél

50 g

1 320 Ft

26,4 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Cataflam Dolo Rapid 25 mg lágy kapszula

20 db

2 185 Ft

109,3 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Valeriana Relax lágyzselatin kapszula

60 db

2 585 Ft

43,1 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Wartner® szemölcsfagyasztó spray

50 ml

4 720 Ft

94,4 Ft/ml
Orvostechnikai eszköz*

Laevolac® 670 mg/ml szirup

500 ml

2 110 Ft

4,2 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Degasin® lágy kapszula

32 db

2 010 Ft

62,8 Ft/db
Orvostechnikai eszköz*

Rutascorbin® 20 mg/50 mg tabletta

50 db

1 085 Ft

21,7 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Visine® Classic 0,5 mg/ml oldatos szemcsepp

15 ml

1 805 Ft

120,3 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

* A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!

** Étrend-kiegészítő, nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.

Hírlevél feliratkozás

A hírlevélküldő szolgáltatás – rajtunk kívülálló okok miatt – nem támogatja a Freemail-es és Citromail-es címeket, hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

Aktuális magazinunk

Magazin címlap Megjelent a Szimpatika magazin 2019. augusztusi száma!

Ingyenes magazinunkat kérje gyógyszerészétől a Szimpatika emblémával ellátott gyógyszertárakban! A korábbi számokat ide kattintva érheti el