Lelkiállapot és betegségek
Lelkiállapot és betegségek
A depresszió 50-60%-kal növeli az elhalálozás valószínűségét. Hatása összehasonlítható a dohányzás ártalmaival. A depressziósok 16-19%-a öngyilkosság következtében hal meg, valamint 450%-kal nagyobb a valószínűsége annak, hogy szívinfarktust kapnak. A krónikus depresszív hangulat a rákrizikót is megnövelheti 88%-al, valamint a krónikus félelemérzés 300%-kal megnövelheti a végzetes szívinfarktus rizikóját. A szívkoszorúér betegség rizikóját a depresszió 200%-kal fokozza, valamint növeli a stroke valószínűségét is. A dohányzás jelentős mértékben fokozza a depresszió ártalmas hatását. A depressziós dohányosoknál 1800%-kal nagyobb az előfordulása a dohányzásra jellemző ráktípusoknak, a nem a dohányzással összefüggő rákelőfordulások pedig 290%-kal növekednek. Erős és depressziós dohányosoknál a természetes ölősejtek aktivitása csökkent, ami azért említésre méltó, mert ezek a sejtek fontos szerepet töltenek be a szervezet rákellenes védekező mechanizmusában. A természetes ölősejtek gátolják az áttétképződést. Emlő-, ill. fej- és nyakrák esetén a természetes ölősejtek aktivitása a diagnózis idején előrejelzi az áttétképződés kialakulását.
A depresszió káros hatásaihoz hozzájárul, hogy gyakran együtt jár krónikus gyulladásos folyamatokkal, valamint jelenlétekor csökkenhet az érrendszert regeneráló őssejt (EPC) szám. Mindezek a tényezők rákkeltő, ill. a szív-és érrendszert romboló hatással bírnak. Depressziósoknál a védőoltásokra is hiányos az immunválasz.
A kedélyállapot önmagában befolyásolja egészségünket. Depresszió nélkül is káros hatásai lehetnek a negatív érzelmi állapotnak. A pozitív érzelmi állapot pedig egészségesebbé teheti a szervezetet. A pozitív érzelmi állapot jellemzői pl. a boldogság, öröm, elégedettség, pozitív várakozás, jövőbe vetett hit. Általában a magas pozitív érzelmi állapot alacsonyabb halálozási arányokkal jár Japánban kimutatták, hogy a nevetés, a jókedv rövid távon is csökkenti cukorbetegeknél az evés utáni vércukorszint-kiugrást.
A krónikus stressz káros hatásait számos tanulmány vizsgálta. Megállapították, hogy a stressz újra aktiválja a herpesz vírusokat (pl. Eppstein-Barr vírus), növeli a felső légúti, ill. fertőző megbetegedések valószínűségét és lassítja az ezekből történő felépülési időt, megzavarja az immunrendszer működését, csökkenti a védőoltások hatékonyságát, az immunválasz valószínűségét, lassítja a sebgyógyulást, gyulladásos reakciókat indíthat el. A demens házastársukat ápoló nők és az ellenséges házastársi kapcsolatban élők sebgyógyulása lényegesen lassabb. Diákoknál a vizsga előtti stressz alatt a sebgyógyulás 40%-kal lassabb, mint a nyári szünet alatt. A stressz jelentős rákbetegséget előidéző faktor lehet bizonyos élethelyzetekben. Azoknál a nőknél, akik jelentős stresszhelyzeteket éltek át – pl. válás, megözvegyülés – és nem volt intim érzelmi támogatásuk, az emlőrák valószínűsége 2 éven belül 900%-kal nőtt.
Mik azok a tényezők, amelyek leggyakrabban kiválthatják a depressziót, stresszt, ill. a negatív érzelmi állapotokat? Elsősorban a magány, a munkanélküliség, a válás, a házastárs, partner elvesztése, ill. a rossz házasság, családi problémák. A depresszió leküzdése tehát egészségünk szempontjából elsődleges fontosságú. Randomizált kontrollált kísérletben megállapították, hogy a testmozgás 16 hét után ugyanolyan hatékony a depresszió kezelésére, mint a modern antidepresszáns gyógyszerek. Mivel az antidepresszáns gyógyszerek a pozitív érzelmi állapotot is mérsékelik, a depresszió egészségkárosító hatását nem csökkenthetik megfelelő mértékben, hiszen a tudományos felmérések alapján bizonyos esetekben a pozitív érzelmi állapot erősebben fejti ki jótékony hatását, mint ahogy a depresszió az ártalmas hatását. Mivel éppen ez az egyik legerősebb „lelki" betegség megelőző erő, érdemes először előnyben részesíteni a depresszió érzelmi mellékhatás mentes csökkentését testmozgásnöveléssel és gyógygomba kivonatokkal, nem utolsó sorban azért, mert mindkét módszer alkalmazása megelőzheti vagy késleltetheti az időskori agybetegségeket, szellemi leépülést, Alzheimer betegséget is.
A cikk szerzője az első magyar Németországban elismert és alkalmazott neurotropikus agyterápia kifejlesztője, Varga Gábor.
Forrás: https://max-immun.hu
A cikkben hivatkozott linkek:
Ajánlataink
Olvasna még a témában?
Nyereményjátékok
Megfejtő
Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!
Facebook játék
Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Környezetvédelmi világnap – a nap, ami cselekvésre buzdít
- Sokan ismerik, de kevesen vallják be maguknak: párkapcsolati szorongás
- Komoly hatása van az alkoholnak az edzésed eredményére
- A tudomány is igazolta azt a trükköt, ami ráveszi a gyereket a rendrakásra
- Autizmus spektrumzavar diagnózisa mesterséges intelligencia segítségével
- Kapcsolatot találtak az alvási apnoe és az agyi elváltozások között
- Pikali Gerda: „Szeretnék egy kis nyomot hagyni a világban”
- Összefüggést találtak a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség és a méhnyakrák között
- A dió egy csoda!
- Hatástalan lesz a fogamzásgátló, ha rosszul tároljuk
- A tenger kedvező egészségügyi hatása
- „Sokkolta a családot, amikor cukorbeteg lett a 9 hónapos kislányunk ”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!