Gesztenyemadár, gesztenyepók. Mi mindent lehet gesztenyéből készíteni? Megmutatjuk

2012. 11. 03.
Szerző: Szimpatika
A gesztenyék olyanok, mint mi magunk: lutri, hogy egy „lakáson” hányan osztoznak, van, aki egyedül gömbölyödik, mások ketten, hárman fejlődnek, és közben nyomják, alakítják egymást – a többieken is múlik, milyen lesz a kifejlett gesztenyegubó… Aztán, amikor éretten kipottyannak a tüskés burokból, a szép nagyra nőtt egykék sokszor olyan nehezek, hogy összetörik magukat, mások a sárban végzik – és soha nem lehet tudni, melyik fog megtetszeni egy arra járó gyereklelkű embernek...

Bármennyire is meglepő, a vadgesztenye nálunk csak termesztett díszfa, és a szelíd valójában az „őshonos”, vadon is nő… Ráadásul nincsenek is rokonságban: a szelídgesztenye a bükkfélékhez tartozik,
míg a vadnak – a többi hazai fa közül – a legközelebbi rokona a juharfa, és valójában a szappanfafélék családjának a tagja… Igen, igen, gesztenyénk a mostanság oly divatossá vált mosódió rokona! Levele, virága, termése, kérge többféle gyógyszeralapanyagot is szolgáltat.

A vadgesztenyefa igazi díszfa: csodálatos a termete, impozánsak a fa formáját utánzó virágai, melyek gyakran másodvirágzásnak indulnak; szépek a hatalmas, árnyat adó levelei – a terméséről nem is beszélve.Gyönyörű színű, szépen erezett gubói néha óriásiak és egészen gömbölyűek, máskor aprók, vagy éppen izgalmasan egyedi formájúak: látszik rajtuk a testvérek „nyomása”. Változatos méretű és formájú fehér „arcukat” köldökfoltnak hívják – hát nem emberi?

Nincs is talán jobb őszi időtöltés a gyerekekkel, mint leülni egy kosár frissen szedett, fényes gesztenyegubó mellé, és együtt készíteni természet adta játékokat, amulettet, szélcsengőt, vagy éppen koszorút az ajtó fölé. A hagyományos, gyufakezű, gyufalábú gesztenyebabák és állatkák mellé mutatunk néhány új ötletet.

Amulett vagy dísz a polcra
A babona szerint, ha gesztenyét hordunk zsebünkben, megvéd bennünket a betegségektől – hát még, ha díszes az a gesztenye! Próbáljuk ki ezt az „orvosságot”!

A formás kavicsokhoz hasonlóan a gesztenye is jól festhető: kisebbeknek napocskát, sündisznót, kisautót, nagyobbaknak arcot, varázslatos ábrákat rajzolhatunk rá színes alkoholos vagy lakkfilccel, vagy festhetünk rá akril festékkel, körömlakkal.  (De a legjobb, ha a gyerekek is díszítenek!)

Sólisztgyurma-burokba is ágyazhatjuk a gesztenyét, hogy otthon érezze magát – ez még több felületet biztosít a rajzoláshoz, tűvel lehet bele lyukat fúrni, és akkor felfüggeszthető lesz az amulett – vagy készíthetjük olyan formára is, hogy „megálljon a lábán”.
Ha pedig nem hiszünk a babonákban, tegyük ki a polcra az apró díszt.

Gesztenyemadár – kicsit másképp

Ez a kíváncsi kismadár mókásan tekergeti a fejét –persze, csak ha jó kezekbe kerül.

Elkészítéséhez szükség lesz egy fapálcikára (jégkrémevés vagy gyorséttermi kávézás után tegyük el), két nagyobb és két kisebb gesztenyére, gyufára, madzagra, és egy apró ágra a csőrnek, fonalmaradékra, és két gyöngyre, gombra vagy más alkalmatos tárgyra szemnek.

Először fúrjuk át hosszában a fejet egy, a testet pedig két helyen.Gyufával erősítsük a két lábat a testhez (ragasztóval segíthetünk, hogy tartós legyen).Készítsük el madárkánk fejét: ragasszunk neki szemet, és egy előrefúrt lyukba nyomjuk és ragasszuk be a csőrnek való, behasított ágacskát.

A madzagot először a fejen fűzzük át, aztán a testen, és alul a másik lyukon hozzuk vissza. A fejet ragasszuk is a madzaghoz, hogy ne csúszkálhasson. Erősítsük a madzag két végét a fapálcika két végére. Fonalból ragaszthatunk farktollat és bóbitát is a madarunknak, aztán kezdődhet a játék!

 

Szélcsengő pókokból

Meglehetősen sok a pók a teraszunkon, és Halloween is közeleg, ezért pókos szélcsengőt készítettünk a gyerekekkel.

Egy-egy lyukat fúrtunk a gesztenyébe keresztben és hosszában.

A pók lábai az uzsonnás zacskók mellé adott drótokból készültek – sosem használjuk őket, mindig megcsomózzuk a zacskót, úgyhogy ezek feleslegesen gyűlnek. Még szerencse, hogy a póknak nyolc lába van, ezért most elhasználtunk belőlük egy jó adagot. Ezekből a bevont drótokból négyet-négyet átfűztünk a keresztbe fúrt lyukon, és behajlítgattuk úgy, hogy pókjainknak mind a nyolc lába táncoljon majd a levegőben. Nyolc fényes pöttyöt rajzoltunk a gesztenyére pókszemnek, és piros gyöngyből orrot ragasztottunk – ez nincs ugyan a póknak, de vidámabb lett tőle a figura.

A hosszanti lyukon átfűztünk egy madzagot, az alsó végére apró csengőt kötöttünk. A két fapálcikából egy keresztet ragasztottunk, erre erősítettük a madzagok másik végét. A teraszra kiakasztva máris boldogan repkedtek és csilingeltek a gesztenyepókok.

Gesztenyekoszorú

A középen átfúrt gesztenyéket egy drótra felfűzve szép és természetes ajtódíszt kapunk. Díszíthetjük festéssel, rajzolással, de ragaszthatunk rájuk szalvétából, csomagolópapírból kivágott mintát is.A gesztenye másik felére ráírhatjuk a hét napjait, és mindennap beforgathatjuk az aktuálisat, vagy szerepelhet rajtuk a gyerekek neve, így nem lesz vita, ki mosogat aznap.

A gesztenyék élnek, így idővel természetesen kiszáradnak, ezért ha ragaszkodunk az elkészült tárgyakhoz, időnként javítsuk, erősítsük meg őket.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!