Szimpatika – Igaz-e, hogy gyógyhatású az oxigénnel dúsított víz?

A természetben nincs tiszta, homogén víz – H2O –, mert ez a vegyület kiváló oldószeres tulajdonságának köszönhetően különféle anyagokat, sókat, gázokat, szennyeződéseket köt meg. Oxigént is. Eredetileg a legtisztább, oxigénben leggazdagabb – literenként 8–15 mg – természetes vizünk az esővíz volt, de a légszennyezés miatt ez már számos nemkívánatos anyagot is tartalmaz, ezért közvetlen fogyasztásra alkalmatlan. Ugyanez a helyzet a folyók, tavak vizével; a természetes vizek közül lényegében csak az oxigénben dús forrásvizek maradtak tisztán. Kémiai vizsgálatok nélkül azonban nehéz megállapítani, hogy a víz mennyi oxigént tartalmaz. 


Természetes gondoskodás

Az akváriumban a halak viselkedése jelzi, hogy elegendő oxigén áll-e rendelkezésükre ebben a kis élettérben. A víz plusz-oxigéntartalmát a vízinövények asszimilációja és a levegőztetés biztosítja. A természeti vizekhez hasonlóan az üvegbe zárt víztömeg is képes a légkörből oxigént felvenni, s ezt meg is teszi. A víz hőmérséklete is befolyásolja az oxigéntartalmat – a meleg víz jobban megköti, de az ilyen vízben a halak élénkebbek, nagyobb az oxigénigényük, ráadásul a növények, algák elszaporodnak, elhasználják az oxigént. Ellenben az olajos víztükör már képtelen megkötni a levegő oxigénjét, ráadásul az olaj a vízből magához is veszi ezt az elemet, ezért is vezet jelentős katasztrófához egy „olajos” tankerbaleset a tengereken, óceánokon. Az olaj eltávolítása után helyreállhat az egyensúly, a víz hamar elérheti a normális, közel 0,5 százalékos oxigéntartalmát, főleg, ha a légmozgás, szeles idő is segíti a rehabilitációt. A tavak esetében fontos a folyó- vagy esővizes vízfrissítés, az akváriumban pedig mindenképpen le kell cserélni az áporodott, oxigénhiányos vizet. De akár oxigéntablettákat is bevethetünk. A természet gondoskodik arról, hogy a vízi élőlényeknek a szükségleteik szerint rendelkezésre álljon az éltető gáz, s törődik azzal is, hogy a légtérre utalt lények is hozzájuthassanak ehhez az elemhez. 

Kiosztott feladatok

Szervezetünk nem tudja előállítani a sejtek légzéséhez, anyagcseréjéhez szükséges oxigént, ezért – a halakhoz hasonlóan – a környezetünkből kell felvennünk. A levegő 21 százalékát alkotja, a 78 százaléknyi nitrogén és az egy százaléknyi egyéb gáz mellett. 3000 méter fölött már ritkább a levegő, kevesebb benne az oxigén; közvetlen környezetünkben nem a magasság, hanem a légszennyezés hat negatívan a légzésünkre, az oxigén mellett számos nemkívánatos anyagot is beszívunk, mely rontja szervezetünk oxigénhasznosítását, s negatívan hat sejtjeink anyagcseréjére. Természetes körülmények között mind a víz, mind a levegő oxigéntartalma kiegyensúlyozott, egyik se tudja megváltoztatni oxigénfelvevő kapacitását. Ezt fizikai és kémiai törvényszerűségek biztosítják. Ám, ha ez a rend felborulna, a Föld elveszítené azt a jellegzetességét, ami miatt élő bolygónak számít. Ugyanígy a halak és az emberek szervezetében is rend uralkodik: csak meghatározott mennyiségű oxigént képesek felvenni, feldolgozni, s leadni a szén-dioxidot, az igényeknek – mozgás, terhelés, emésztés – megfelelően. Számunkra egyértelműen a tüdőnk szolgál arra, hogy a légkörből felvegye az oxigént, s 99 százalékban el is végzi ezt a munkát – percenként 4 liter levegőt szívunk be a tüdőnkbe, s ebben átlagosan literenként 250 milligramm oxigén van –, majd átadja a vér hemoglobinjának, mely a szív további közreműködésével továbbpumpálja a sejtekhez, szövetekhez, a légcsere végén pedig az oxidáció során leadjuk keletkezett szén-dioxidot. A maradék 1 százaléknyi oxigénfelvételi lehetőség a bőrünknek, illetve gyomor bélrendszerünknek jut, de ez nem tudja a vérben szállított szén-dioxidot leadásra átvenni. Az arány nem változhat, legalábbis egyik pillanatról a másikra biztosan nem alakul át emésztőrendszerünk 2 százalékban oxigénfelvevő szervvé, mint ahogy a vágó csík nevű hal sem egyik pillanatról a másikra vált képessé a kopoltyú melletti béllégzésre. Esetünkben sem a gyomor, sem a bél nem alkalmas arra, hogy átvegye a tüdő szerepét – ezek a szerveink egészen más feladatú sejteket tartalmaznak, mint a kiterítve 75–90 négyzetméternyi, 300 millió léghólyagocskából álló tüdő. Ha a légkörben csökkenne az oxigén mennyisége, azt csak a hegymászókhoz hasonlóan oxigénpalackból, a tüdőn keresztül tudnánk pótolni. (Nem véletlen, hogy a környezeti ártalmakkal túlterhelt európai nagyvárosok s Tokió oxigénbárjaiban friss levegőt, s nem oxigénvizes palackokat kínálnak.) Szerencsére számunkra még nem az oxigénhiány jelenthet gondot, sokkal inkább a mozgásszegény életmódból, a helytelen, túlfinomított, mennyiségileg gazdag táplálkozásból s a dohányzásból fakadó gyenge tüdőkapacitás. Ahhoz, hogy több oxigént hasznosíthassunk, nem a levegőt vagy a vizet kell oxigénnel dúsítanunk, s azt fogyasztanunk, hanem szervezetünk oxigénfelvevő kapacitását kell növelnünk. (Például sporttal, rendszeres testedzéssel, diétával, melyekkel a nyugalmi 4 liter/percnyi tüdőkapacitás többszörösét is elérhetjük.) 
FONTOS! Az E-, C- és a B1-vitaminok, valamint magnézium és vas bevitele is segíthetik az oxigénfelhasználást, feltéve, hogy ha hiányunk van belőlük. 

Vizes adatok:
- 0,3 százalékban a vezetékes víz is tartalmaz oxigént.
- A szénsavmentes, palackozott ásványvizek is közel 7 mg/l-nyit.
- Az artézi vizek is hozzávetőleg 7 mg/l-nyit.


Üzlet vagy egészség?

Az oxigénes vizek forgalmazói állítják, hogy vérünk oxigénszintje a környezetszennyezés és a helytelen életmód miatt már nem kielégítő, de az oxigénhiány a tüdőn keresztüli oxigénfelvétellel már nem orvosolható. Szerintük megoldásként csak az oxigénnel dúsított víz jöhet szóba, melyből az oxigén a gyomor és a bél nyálkahártyáján keresztül felszívódik, s eljut a szövetekbe, izmokba, szervekbe. Az oxigéndús víz serkenti az anyagcserét, frissít, élénkít, ráadásul fogyókúrás italként sem megvetendő. A gyomor-bél rendszeren keresztül a folyadék molekuláris oxigéntartalma gyorsan hasznosul, gyorsabban, mint a tüdőbe beszívott levegőé, ezért gyógyászati felhasználása sem elhanyagolható. Az oxigénes itallal pillanatok alatt leküzdhető a fáradtság, kimerültség s az egyéb, betegséget gerjesztő oxigénhiányos állapotok, javul a teljesítőképesség, köszönhetően a literenkénti akár 150 mg – pl. a tiroli OXYGIZER – hasznosítható oxigénnek. A gyártók nem árulják el, hogyan képesek „rákényszeríteni” a vizet a természetellenes oxigénfelvételre, pontosabban: annyit megtudhatunk, hogy a „csodát” elektromágneses keveréssel, katalizátorok segítségével idézik elő, s emiatt a vízhez adott oxigén molekuláris formában kerülhet be a szervezetbe, nem tartalmaz hidrogén-peroxidot, s az emésztőrendszerből a „klórhoz és a nátriumhoz kapcsolódva” juthat tovább a keringésbe. Nálunk viszonylag új terméknek számít az oxigénnel dúsított víz, a laikusok vagy elhiszik, vagy nem a vele kapcsolatos állításokat, ám az USA-ban mára intézményesen szankcionálták, nem engedélyezik például, hogy a rák és egyéb súlyos betegségek gyógyszereként emlegessék, de azt sem állíthatják róla, hogy ennek a víznek a hatékonyságát orvosi és tudományos kísérletek igazolták. Ettől még lehet, hogy a természetellenes víz tényleg frissít, s az pedig egészen biztos, hogy ha dúskál oxigénben, fertőtlenít, s hatására a gyomorban hamar megkezdődhet az oxidációs folyamat. Ha pedig hiszünk benne, biztos, hogy remek placebóként is megállja a helyét…

forrás: https://www.ideal.hu