A betegség a bélben lakozik

Pedig az emésztési problémák gyökere a bélflórában rejlik. De mi is az a bélflóra?

A bélflórát a bélnyálkahártyán lévő baktériumok és egyéb mikroorganizmusok képezik. Bélflóránk csak születés után épül fel, születésünkkor még steril ez a terület. Később a bélnyálkahártya 400 négyzetméteres felületén 400-500 féle baktérium él mintegy két kilogrammos súlyt képezve.

– Nem véletlenül vannak ott ezek a baktériumok – mondja Balázs István okleveles természetgyógyász, aki csaknem másfél évtizedes tapasztalata alapján foglalkozik emésztőszervi panaszokkal küszködő páciensekkel. – A bélflórát alkotó mikroorganizmusok szoros szimbiózisban élnek szervezetünkkel, és képesek megakadályozni a bélnyálkahártyán lévő vírusok, gombák, paraziták szaporodását, egyensúlyt teremtve a bélflórában. A normálisan működő bélflóra több funkciót lát el, egyrészt a veszélyes baktériumokat tartja távol, hogy a tápanyagok zavartalanul felszívódhassanak a szervezetbe, másrészt felelős immunrendszerünk hibátlan működéséért, és egyben fontos "vitamingyár" is. Tehát a bélflóra bármiféle gyengülése, sérülése súlyos következményekkel járhat.

Tájékoztatása szerint több figyelmeztető jel utalhat a bélflóra "meghibásodására", például fáradékonyság, puffadás, hányinger, hasmenés, székrekedés, de ezeken túl akár máj-, epe-, hasnyálmirigy-problémák, szív-érrendszeri gondok, valamint daganatok, rosszindulatú kórok, akár rák is.

– Mindezek a gondok nem egyik napról a másikra alakulnak ki, hanem hosszú idő alatt – teszi hozzá. – Leginkább a helytelen életmód következtében, valamint a túlzott dohányzás, alkoholfogyasztás és bizonyos gyógyszerek, főként antibiotikumok, szteroidok használata révén.

Kiküszöbölni a modern kor civilizációs ártalmait

Mindebből az következik logikusan, hogy a sérült bélflóra helyreállítása fontos és sürgető feladat. Erre ma már több módszer is alkalmazható. Ezt erősíti meg Hummel Zoltán biofizikus kutató professzor is táplálkozási és életmódprogramjában, valamint új felfedezésével, a prímbiotikumok alkalmazásával.

– Probiotikumok és prebiotikumok korábban is használatosak voltak – húzza alá. – A probiotikumok szájon át bevéve élve érik el a vastagbelet, és ott megtapadva a bélflóra egyensúlyát segítik elő. A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyekre a gyomor- és bélrendszer felső szakaszának emésztő enzimei nem hatnak, tehát változatlan formában képesek eljutni a vastagbélbe, és elősegítik a jótékony hatású baktériumok szaporodását. A szinbiotikumok pedig az említett két táplálék kiegészítő együttesét jelentik, összegzik kedvező hatásukat. Mind kapszulákban, mind pedig bizonyos tejtermékekben valamennyi hozzáférhető a rászoruló páciens számára. A prímbiotikum újdonsága, hogy a belső hidratációt biztosítja, ezzel segítve a bélflóra épségét helyreállítani olyan hidratált rostok formájában, amelyeknek igen nagy a vízlekötő képességük.

Mind a természetgyógyásznak, mind pedig a biofizikusnak – és természetesen az emésztőrendszer szakorvosainak is – egybehangzó a véleménye, hogy hiábavaló a különféle kapszulák, gyógykészítmények szedése, a szervezet öngyógyító képességének fokozása a természetgyógyászat módszereivel, ha a modern kor civilizációs ártalmait nem sikerül kiküszöbölni. A gyorséttermi készítmények, tartósítószerek, instant, "zacskós" ételek, sült húsok kerülendők, a gyümölcsök, zöldségek, nyersen fogyasztott ételek javára. Ha ezek mellett még a megfelelő mozgásra, a kielégítő alvásra, a stressz kerülésére, a kellő folyadékbevitelre is figyel a páciens, akkor sokat tesz az egészséges bélflórája érdekében, és immunrendszere védelmében is.

forrás:MTI