Szimpatika – Botox helyett akupunktúra

Mióta foglalkozik akupunktúrával?

A hetvenes évek közepe óta – akkoriban még csak egy-egy képviselője volt itthon, de a környező országokban már 30-35 éve foglalkoztak akupunktúrával.

1988-ban a volt Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen megindult a képzés, vizsgát szereztem, de már korábban külföldi tanulmányokat folytattam, konferenciákon vettem részt. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar komplementer medicina tanszéke az egyetlen tanszék, ami természetes gyógymódokat tanít, nálunk van a tanfolyam, és nálunk van egyedül olyan vizsga, amit kormány- és miniszteri rendelet is szabályoz. Jelenleg hetven tanítványunk van. Magyarországon kb. 3000-3500 akupunktőrnek van bizonyítványa, ebből nagyjából 1500 gyakorolja ezt a hivatást. A Nemzetközi Akupunktúrás Orvosok Társaságának 26 éve vagyunk a tagjai, ez a szövetség 45 ezer akupunktúrás orvosnak a szövetsége; egyébként 112 országban van a világon akupunktúra-elismertség.

Mennyire lehet az orvosi egyetemen tanultakkal összeegyeztetni az akupunktúrát?

Az akupunktúra voltaképpen perifériás stimuláció, hiszen valamit stimulálok egy tűvel vagy nyomással. Ez a szúrás, nyomás a központi idegrendszerbe kerül bizonyos pályákon át, és serkenti bizonyos hormonok és neurotranszmitterek elválasztását.

Több hatásmechanizmust tudunk megmagyarázni. Az egyik a szimpatikus idegrendszer fokozott tónusát csökkenti, ezért van az, hogy nyugodtabb valaki, kiegyensúlyozottabb, lazább, jobban alszik és emészt, alacsonyabb a vérnyomása. A másik hatás a különböző endogén morfinoknak az elválasztása, ez magyarázza a fájdalomcsillapítás hatását; egy harmadik pedig különböző hipotalamikus, illetve hipofízis-hormonok elválasztása, mellyel pl. menstruációs ciklust rendez, segít a fogamzásban.

Az akupunktúra kiegészítő kezelésként alkalmazható?

Igen, például agyvérzéses beteg mozgásproblémáiban: a beteg sokkal könnyebben tornáztatható, könnyebben leküzdhető a depressziója, jobb hangulata lesz. A beszédképességre is hat, ha bal oldali agyvérzése volt valakinek, ami a beszédközpontot is roncsolja. Tehát az akupunktúra egy kiegészítő rehabilitációs módszer.

Azt, hogy mikor, mit használ az ember, orvostudományi ismerettel lehet eldönteni, ezért forszírozzuk azt Magyarországon, hogy csak orvosi diplomával és szakvizsgával rendelkező lehessen akupunktőr.

Miből áll a Yamamoto-féle skalp-akupunktúra? Van olyan terület, amelynek gyógyítására kifejezetten ez a módszer alkalmazható?

Ez egy speciális rendszer, amivel a nyolcvanas évek elején ismerkedtem meg külföldön, azután Yamamoto professzor meghívott Japánba, és nála tanultam. Alapja a hasi diagnosztika, az orvos megtapintja a területet, ahol nyomásérzékenység van, annak megfelelően keresi meg a megfelelő akupunktúrás pontokat a talpon. Majd megnézi a nyakat, ezután pedig a fül előtt és mögött van egy olyan terület, ahol érzékenységet keres. Ha az érzékenység egyezik a nyaki és a hasi területi érzékenységével, akkor kezdheti az adott pont szúrását. Amennyiben ezt a területet megszúrom, akkor utána se a has, se a nyak nem jelez tovább tapintási érzékenységet. Ezzel a módszerrel kezdtem el kezelni az agyvérzés utáni betegeket, illetve a veleszületett agyi sérült, ún. hypoxiás gyerekek mozgásszervi rehabilitációját. A kezelésünk mellett járnak a Pető Intézetbe, a Dévényi tornába; jobban tornáztathatóak, önmagukhoz képest szépen, folyamatosan fejlődnek. Voltaképpen ez gyógyszermentes beavatkozás.

Megelőzésre jó az akupunktúrás kezelés?

Vannak olyan betegek, akik azért járnak hozzánk, hogy ne legyenek betegek. Különösen érvényes ez az asztma-, allergiás időszak előtt: egy pollenallergiásnál pl., ha kb. 6 héttel a pollen várható megjelenése előtt elkezdjük a kezelést, akkor gyakorlatilag nem fog annyira tombolni rajta, tehát megelőzésre is lehet használni.

A WHO már 1977-ben közzétette listáját, mely 37 betegséget ismer el, ahol működik az akupunktúra: ilyenek pl. a mozgás-, emésztő- és légzőszervi betegségek; különösen jó a bénulásoknál, agyvérzés utáni mozgásszervi panaszoknál, neurológiai betegségeknél és organikus idegbetegségek, porc-, térd- és csípőízületi kopások esetében – természetesen csak ott, ahol nem kell operálni. Persze minden esetben tudni kell a betegség okát.

Ha van ellenérzés a magyar orvosok részéről, akkor mi a legfőbb kifogás az akupunktúrával szemben?

A MAOT 26 éve jött létre, és minden évben vannak olyan idősebb kollegák is, akik nekilátnak és megtanulják két év alatt az akupunktúrát, mert érdekli őket. Aki nem érdeklődik, és nem veszi a fáradságot, hogy utánaolvasson, az mindenfélét kitalál, pl. azt, hogy mi elvonjuk a beteget a gyógykezelés alól. Ez nem igaz, hiszen minden beavatkozás az orvos felelőssége. Ami talán még felmerül kifogásként – de ez is a nem megfelelő szakirodalmi ismeret miatt –, hogy nincs megfelelő publikáció: több mint 17 ezer tudományos cikk szól az akupunktúráról, ha szeretnének, utána tudnak nézni.

Milyen újítást vezettek még be mostanában?

Van egy teljesen új módszer, ami részben az akupunktúrához kötődik: nem botoxos, nem hialuronsavas feltöltés, hanem természetes arclifting. Az akupunktúrás pontokból olyan, természetes eredetű kollagént és anyagokat adunk, amik stimulálják a bőrt és a kötőszövetet, ennek eredményeként több saját kollagénrost termelődik, ami következtében kisimul az arc, teltebb, fényesebb lesz. Tokát lehet vele csökkenteni és az arc körüli mimikai ráncokat. Nem mindenki engedheti meg magának a sebészeti plasztikai műtétet, sokszor ellenjavallt, pl. szívbetegség esetében is.