A húsevés veszélyei

Szerző: Szimpatika
A hús, igaz, még nem életveszélyes, de már korántsem minden gyanú fölött álló, biztonságos élelmiszer. Gyakran felmerül a kérdés: hogyan kerülhetnek toxikus, egészségre ártalmas anyagok az élelmiszeriparba?

A nyomok a fertőzött húsok esetén gyakran a táplálékkiegészítőként alkalmazott (és állati eredetű) csontliszthez vezetnek. Ennek előállításához ugyanis sok helyen nem kellőképp ellenőrzött állati nyersanyagokat is felhasználnak


Veszélyforrás a temérdek antibiotikum is, amelyet marokszám alkalmaznak a nagyüzemi állattenyésztésben. És nemcsak az időnként fellépő fertőzések ellen adagolt antibiotikumokról van szó. Az állatok ugyanis növekedésserkentő antibiotikumokat is kapnak. S jóllehet, ezeknek dózisa tízszer vagy húszszor gyengébb a betegségekre adagoltaknál, akkor is nyilvánvaló, hogy mindez – a húsfogyasztás közvetítésével – az ember természetes rezisztenciáját is befolyásolja. Jóllehet, járványtani bizonyítékok még nincsenek, e téren sem árt az óvatosság.

A nagyüzemi állattenyésztésben nemcsak antibiotikumokkal, de – főleg az Egyesült Államokban – különféle (részben természetes, részben szintetikus) hormonok adagolásával is serkentik az állatok húsgyarapodását. Jóllehet, mind a mai napig folyik a vita, hogy a hússal szervezetbe kerülő hormonok veszélyesek-e vagy sem, a legtöbb szakember szerint van összefüggés a hormonkezelt húsok fogyasztása és egyes rákbetegségek között.

A kockázatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a húsiparban korántsem elegendő csak a végtermék vizsgálata, hanem az egész élelmiszerláncot ellenőrzés alatt kell tartani. Fontos az is, hogy minden élelmiszer esetében kideríthető legyen az eredet. Ennek ellenére a húsipari termékek ellenőrzésére fordított pénzösszegek még a nálunk sokkal fejlettebb országokban is alacsonyak.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nagyüzemi állattenyésztést a piaci kényszerek szorítják rá az olcsó, de ellenőrizetlen tápanyagok és a növekedésserkentő hormonok és antibiotikumok alkalmazására: egy Charolais tehéntől ma már elvárják Franciaországban, hogy napi egykilós súlygyarapodás mellett legalább 30 liter tejet adjon. Ekkora termelékenységet pedig aligha lehet más eszközökkel elérni.

Persze le is lehetne mondani a nagyüzemi állattenyésztésről. Akkor, semmi kétség, kevesebb lenne a kockázat is. Csak éppen a húst nem tudnánk megfizetni.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!