Életveszélyes élelmiszeradalékok
2011. 04. 28.
A modern élelmiszeripar egyik sajátossága a különböző adalékanyagok egyre növekvő mértékben történő alkalmazása. Az ételadalékok használatának célja lehet tartósítás, ízfokozás, színezés vagy állagjavítás. Bizonyos összetevők azonban allergiás tünetek okozói is lehetnek.
A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák. Előfordulhat, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót okoz. Az additív allergia jellemzően aluldiagnosztizált betegség, a diagnózis pedig annál is inkább nehéz, mert az allergén "rejtve" van az élelmiszerekben – mondta el dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa.
Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten jelentkező bőrpír, vagy csalánkiütés formájában. Jóval ritkább, de annál súlyosabb, életveszélyes allergiás reakció az anafilaxiás sokk, melynek során a betegen testszerte jelentkezhet csalánkiütés, a gégeduzzanat következtében légzése nehezítetté válik, szívverése felgyorsul, a vérnyomáscsökkenés következtében ájulás, eszméletvesztés következhet be.
Az ételadalékok közül a legtöbb problémát jellemzően a tartósítószerek okozzák: a nátrium benzoát, a nátrium glutamát, a szorbinsav és a szalicilek, de az ízfokozók is kiváltanak sokszor súlyos, anafilaxiáig is elmenő allergiás reakciót. Az élelmiszeriparban az úgynevezett E-számozási rendszer hivatott arra, hogy nyelvi megkötöttség nélkül jelölje az adott termékben található adalékanyagokat. Ezeket a gyártónak kötelessége feltüntetni a terméken.
Az E211-es számmal jelölt nátrium benzoát nyomokban, számos élelmiszerben – tejtermékekben, gyümölcsökben, mézben – természetes alkotóelemként is jelen van, tartósítószerként adagolva azonban fogyasztását követően mellékhatások jelentkezhetnek. Fennáll a gyanú, hogy lebomlásakor megterheli a májat, ezenkívül az arra érzékenyeknél – különösen az aszpirin-allergiásoknál – allergiát, asztmát és csalánkiütést okozhat.
Az E621-es számmal ellátott nátrium glutamátot általában húskészítményekhez ízfokozóként adagolják. Fogyasztása az arra érzékenyeknél nyaki és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat. A kínaiétterem-szindrómaként is definiált, bőrpírral és hányingerrel kísért tünetegyüttes feltehetően a nátrium glutamát és a többi összetevő kölcsönhatásának következménye.
A szorbinsav a természetben is megtalálható szerves vegyület, melyet élelmiszerekben tartósítószerként használnak. Gátolja az élesztők, a penészgombák és néhány baktérium növekedését. Fogyasztása érzékeny embereknél irritálhatja a nyálkahártyát és a bőrt. A lekvárok, dzsemek és szörpök eltevésére használt szalicileket több, láz- és fájdalomcsillapításra alkalmazható gyógyszer összetevői közt is megtalálhatjuk. Érzékeny egyéneknél fogyasztásuk csalánkiütést, nyelvzsibbadást, nehéz légzést okozhat. Szakszerű segítség hiányában a beteg állapota rövid időn belül életveszélyessé válhat.
Hogyan vizsgálható?
Az élelmiszeradalékallergia-vizsgálat indokolt lehet, ha bizonyos ételek fogyasztását követően, akár alkalomszerűen is, de tapasztaltuk már a felsorolt tüneteket. A panaszokat okozó összetevő epicutan teszttel kimutatható. A vizsgálat során készen kapható speciális kamrás tapaszokra viszik fel az allergéneket, majd a tapaszt a hát bőrére rögzítik. 20 és 40 perc elteltével a szakorvos leolvassa az eredményt. Az allergének helyén jelentkező bőrpír, vörösség alapján megállapítható az allergia. Az additív allergia egyetlen kezelési módja, ha a továbbiakban kerüljük az adott összetevőt tartalmazó készítményeket.
Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten jelentkező bőrpír, vagy csalánkiütés formájában. Jóval ritkább, de annál súlyosabb, életveszélyes allergiás reakció az anafilaxiás sokk, melynek során a betegen testszerte jelentkezhet csalánkiütés, a gégeduzzanat következtében légzése nehezítetté válik, szívverése felgyorsul, a vérnyomáscsökkenés következtében ájulás, eszméletvesztés következhet be.
Az ételadalékok közül a legtöbb problémát jellemzően a tartósítószerek okozzák: a nátrium benzoát, a nátrium glutamát, a szorbinsav és a szalicilek, de az ízfokozók is kiváltanak sokszor súlyos, anafilaxiáig is elmenő allergiás reakciót. Az élelmiszeriparban az úgynevezett E-számozási rendszer hivatott arra, hogy nyelvi megkötöttség nélkül jelölje az adott termékben található adalékanyagokat. Ezeket a gyártónak kötelessége feltüntetni a terméken.
Az E211-es számmal jelölt nátrium benzoát nyomokban, számos élelmiszerben – tejtermékekben, gyümölcsökben, mézben – természetes alkotóelemként is jelen van, tartósítószerként adagolva azonban fogyasztását követően mellékhatások jelentkezhetnek. Fennáll a gyanú, hogy lebomlásakor megterheli a májat, ezenkívül az arra érzékenyeknél – különösen az aszpirin-allergiásoknál – allergiát, asztmát és csalánkiütést okozhat.
Az E621-es számmal ellátott nátrium glutamátot általában húskészítményekhez ízfokozóként adagolják. Fogyasztása az arra érzékenyeknél nyaki és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat. A kínaiétterem-szindrómaként is definiált, bőrpírral és hányingerrel kísért tünetegyüttes feltehetően a nátrium glutamát és a többi összetevő kölcsönhatásának következménye.
A szorbinsav a természetben is megtalálható szerves vegyület, melyet élelmiszerekben tartósítószerként használnak. Gátolja az élesztők, a penészgombák és néhány baktérium növekedését. Fogyasztása érzékeny embereknél irritálhatja a nyálkahártyát és a bőrt. A lekvárok, dzsemek és szörpök eltevésére használt szalicileket több, láz- és fájdalomcsillapításra alkalmazható gyógyszer összetevői közt is megtalálhatjuk. Érzékeny egyéneknél fogyasztásuk csalánkiütést, nyelvzsibbadást, nehéz légzést okozhat. Szakszerű segítség hiányában a beteg állapota rövid időn belül életveszélyessé válhat.
Hogyan vizsgálható?
Az élelmiszeradalékallergia-vizsgálat indokolt lehet, ha bizonyos ételek fogyasztását követően, akár alkalomszerűen is, de tapasztaltuk már a felsorolt tüneteket. A panaszokat okozó összetevő epicutan teszttel kimutatható. A vizsgálat során készen kapható speciális kamrás tapaszokra viszik fel az allergéneket, majd a tapaszt a hát bőrére rögzítik. 20 és 40 perc elteltével a szakorvos leolvassa az eredményt. Az allergének helyén jelentkező bőrpír, vörösség alapján megállapítható az allergia. Az additív allergia egyetlen kezelési módja, ha a továbbiakban kerüljük az adott összetevőt tartalmazó készítményeket.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Két front között
- A szaglásterápia segíthet depressziós betegeken
- Hangyák védhetnek meg a kullancsoktól
- A core izmok erősítése csak mítosz?
- Kisebb fájdalom, gyorsabb felépülés - ilyen az egynapos sebészet
- A cukorbetegség egyik gyakori szövődménye, amiről csak kevesen tudnak
- Egyre gyakrabban okoz megbetegedést egy parazita
- Ezektől a növényektől tartsuk távol gyermekünket és házikedvencünket!
- Kortársaiknál egészségesebben élnek a daganaton átesettek
- 4 tünet, amely halláskárosodást jelezhet
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!