Így szelídítsük meg a digitális világot!

A telefonunkon nézzük meg, hogy milyen az időjárás, mikor jön a busz. Ott intézzük a bevásárlást, fizetjük a számlákat, elolvassuk a híreket, ránézünk a gyerek jegyeire, felhívjuk a nagyit… összehozunk egy értekezletet online.

Az életünk szép lassan áttevődött a digitális térbe. A laptopon dolgozunk az irodában és otthon, de menet közben sem tesszük le a mobiltelefont. Persze azért beülni egy kávézóba a barátunkkal semmihez sem hasonlítható. A kávé illata nem megy át a képernyőn.

A monitoron keresztül senki nem fogja meg a kezünket. És bizony a színház, mozi is hiányozna a sok sorozatnézés után. Egyszóval sokat köszönhetünk a technikai vívmányoknak, valóban megkönnyítik az életünket, ugyanakkor (szerencsére) nem helyettesítik azt.

Mi, felnőttek ezt már felfogjuk, a gyerekek azonban nehezen értik meg, miért ne csetelhetnének egész nap – ha már az iskolába úgysem vihetik magukkal a telefont, tabletet. Miközben sokszor már ők is azon kapják a házi feladatot.

Nézem a gyermekemet, ahogy tanulja kanyarítani a betűket. Arra gondolok, vajon mikor írtam le bármit utoljára kézírással a nevemen kívül? Még a telefonszámokat is a telefonomba jegyzem fel – évek óta.

Fontos persze jól megtanulni a kézírást, de vajon fogja még a lányom használni? Bizony, a számítógéppel már jobban boldogul. És mire felnő, talán papír sem lesz az irodájukban. Mármint ha lesz iroda.

Az én kislányom talán már a tengerentúlra fog dolgozni a kényelmes lakásából. Ha azonban ez a jövő, akkor miért akarjuk mindenáron tiltani a kicsiket a képernyőtől? Vagy annyira nem is akarjuk?

Az egykori szigorú tiltás ma már átalakult valamiféle középúttá: talán a szülők is megértették, hogy nincs értelme szembemenni a mindent elsöprő modernizációval. Ám épp ezen átfogó jellege miatt nagyon is kell szabályozni, sőt, meg kell tanulnunk védekezni a káros hatásaival szemben.

És persze megvédeni a gyerekeinket addig is, amíg nem lakják be biztonsággal az új világot. Mert a digitális tér már csak olyan, mint az igazi: rengeteg hasznos, jó dolog érhető el rajta keresztül, de legalább ugyanannyi félelmetes is.

Felnőttek és gyerekek veszélyben

2023 első negyedévében interneten vagy telefonon keresztül támadó csalók két és fél milliárd forintot szereztek meg magánszemélyektől, az utolsóban pedig már nem kevesebb, mint tízet. Adathalász e-mailek, hamis banki oldalak, ál-csomagküldő sms-ek, hívószám-hamisítás…

Az eszközök változatosak, és ma már a mesterséges intelligencia is tökéletesíti a módszereket. Az automata telefonhívás akár egy ismerősünk hangján is megszólalhat…

Gondoljunk csak bele: ha a felnőttek ilyen nagymértékben dőlnek be ezeknek a becsapásoknak, vajon micsoda veszélyben lehet egy gyanútlan kisgyerek, akinek még fogalma sincsen arról, milyen a külvilág valójában! Ráadásul tőle többnyire nem is pénzt, hanem sajnos valami sokkal értékesebbet akarnak.

„A gyerekek egyre kisebb korukban kapnak digitális eszközt a kezükbe” – hívta fel a figyelmet Solymos Ákos információbiztonsági szakértő a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által rendezett 21. Safer Internet Day/Biztonságos Internet Naphoz kapcsolódó programon, ahol a

világháló szükségességére, előnyeire és veszélyeire hívták fel a figyelmet.

„Ismerek olyan kisiskolást, akinek már hatéves korában volt Facebook-profilja, noha hivatalosan tizenhárom év a korhatár. Ha már a kezükbe adjuk a különféle kütyüket, előtte feltétlenül beszéljük meg velük, hogyan is kell jól használni ezeket!

Vegyük figyelembe a különféle programok által ajánlott korhatárokat, határozzunk meg szabályokat és időkeretet, de elsősorban ismerjük meg azt, hogy mit néznek, mivel játszanak a gyerekeink a neten!”

Solymos Ákos nem hisz a tiltásban, vagy például azokban a szoftverekben, amivel a szülő folyamatosan nyomon követheti, pontosan mit csinál a gyermeke. Mint mondja, az efféle állandó felügyelet bizalmatlanságot szülhet a gyermekünkben, és félő, hogy nem hozzánk fordul majd segítségért, ha netán bajba kerül.

„Ráadásul ha nagyon meg akar valamit nézni, a barátja telefonján úgyis megteheti. A megismerésben és a sok beszélgetésben jobban hiszek. És persze a példamutatásban! Ha mi magunk folyton a mobilunkat nyomkodjuk, hogyan várhatjuk el tőle, hogy letegye az övét?!”

A szakértő szerint a legfontosabb, amit tudatosítani kell a gyermekünkben, az az, hogy ha bármilyen rossz érzése van, furcsa vagy félelmetes tartalommal találkozik, szóljon nekünk.

Lehet, hogy ártalmatlannak bizonyul a dolog, de legalább tudunk beszélni róla, és véletlenül sem fordulhat elő, hogy mondjuk meztelen képet oszt meg magáról, amit aztán viszontlát egy iskolai csoportban. Merthogy ilyen esetből is egyre több van.

Ezzel meg is érkeztünk a sokak számára legfélelmetesebb (és valóban reális veszélyt jelentő) digitális területre: a szexuális jellegű tartalmakéra.

A lelküknek sem tesz jót

Kevesen tudják, de ha egy kiskorú egy másik kiskorúról oszt meg efféle felvételt, az törvénysértést követ el, amelynek büntetési tétele megegyezik a csoportos rabláséval… De elgondolkodtató tény az is, hogy a fiatalok szexuális abúzusát ábrázoló tartalmak körülbelül 20 százalékát maguk a gyermekek készítik – óvatlanságból, tudatlanságból.

És persze mások ezekkel visszaélnek.

De a direkt szexuális tartalom nem csak úgy lehet káros, ha a kiskorú közvetlenül érintett. Egy hétszáz, 13-25 év közötti fiatal megkérdezésével készült felmérésben maguk a fiatalok említették a pornófilmeket, mint az egyik leggyakoribb online függőségi formát a videojátékokon, közösségi oldalakon, cseteléseken túl.

És ez bizony nem csak a fiúkat érinti; „A 11 és 16 év közötti lányok leggyakoribb keresőszava a neten a pornó” – ismertet egy meglepő tényt Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő, aki hangsúlyozza: az efféle tartalmak torzítják a fiatalok intimitásról, párkapcsolatokról szóló elképzelését.

„Ezeken a képeken a testek sokszor nem valószerűek, az elmesélt történetek pedig nőellenesek” – teszi hozzá a mentálhigiénés szakember, aki szerint a szülő sokat tehet ennek a képnek az átformálásáért.

Jó hír, hogy a tinédzserek 62%-a igényli az erről való beszélgetést a szülővel – a megfelelő időben. „Fontos, hogy ne terheljük túl információkkal – tanácsolja Bereczki Enikő.

– Először kérdezzük meg: te mit hallottál erről? És ahhoz mérten vigyük tovább a témát. Legyünk nyitottak, elérhetőek, ha bármit kérdeznek. Sugározzuk azt, hogy a szexualitás természetes területe az életnek. Magunk is felhozhatjuk a dolgot.

Ha nehéz, akkor kössük egy kutatáshoz, amit olvastunk, egy filmhez, amit néztünk. Fontos, hogy elmondjuk: amit ott látnak, az nem a valóság. Különben ezek az élmények megnehezíthetik számukra a valós kapcsolatépítést.”

A világháló behálóz

Ennél is ijesztőbb a tény, hogy mennyien próbálnak fiatalkorúakat az interneten behálózni.

„Erről már jó korán beszélhetünk a gyerekünkkel, anélkül, hogy nagyon megijesztenénk. Tanítsuk meg nemet mondani olyan esetekben, amikor valaki olyasmit kér tőle, amit nem szeretne teljesíteni. A tapasztalat az, hogy azok, akiknek az önértékelése a helyén van, könnyebben képviselik az érdekeiket. Erősítsük bennük az érzést, hogy értékesek, és nem csak a külsejük miatt” – mondta el a szakértő a netbiztonsági rendezvényen.

„Beszélgetni, beszélgetni, beszélgetni. És kérdezni – ért egyet Rónaszéki Péter internet- oktató a szülők szerepéről. – Megérteni, milyen problémákkal szembesülnek, érdeklődni, mit csinálnak az online térben: ez a szülő feladata.”

Ő az aggódó apák táborát erősíti, ezért úgy véli, mindez együtt kell járjon az eszközök kontrolljával, a különféle szülői szűrőprogramok használatával – ezek már minden operációs rendszerben elérhetők. A különféle alkalmazásokon és készülékeken nemcsak limitek állíthatók be, de egyes időintervallumok és tartalmat illető korlátok is.

Emellett meghatározhatjuk, mely funkciók legyenek állandóan engedélyezettek, hiszen az, hogy felhívhasson minket, hogy üzenetet küldhessen, épphogy a biztonságát erősíti.

„A lányomnak tizenhárom évesen lett Facebook-profilja, de ezzel ő volt az utolsó az osztályában…” – meséli a háromgyermekes édesapa, aki szerint a mesterséges intelligenciától sem kell jobban tartani, mint egy hús-vér embertől, sőt, nagyon is hasznunkra lehet, hiszen most formálódik az a jövő, aminek ez már a része lesz.

A szakértő mosolyogva bevallja: „Velem is előfordult, hogy Messengeren üzentem a gyerekemnek, hogy kész a vacsora…”

• Hasznos oldalak szülőknek: Hello Szülő! platform ● generationdilemmas.com ● protectyoungeyes.com ● saferinternet.hu

Borítókép: Envato Elements