Hírhedt tébolyda lakóinak tömegsírját tárták fel
2011. 04. 17.
Csontvázak százait tárták fel a hírhedt londoni tébolyda, a Bedlam (Bethlehem Royal Hospital) XVI. századi sírkertjében. Az ispotályt 1247-ben alapították, s a XIV. századtól pszichiátriai betegeket fogadott, ez volt a világ első elmegyógyintézete.
A kórházat 1676-ban építették újjá a nagy londoni tűzvész után. Nevéből ered az angol "bedlam" szó, ami őrültek házát, tébolydát, zsivajt, káoszt jelent.
Az intézményben uralkodó borzalmas állapotokat 1735-ben William Hogarth (1697-1764), az angol nemzeti festészet megteremtője örökítette meg.
A Liverpool utcai sírkertben 1569-től a XIX. század közepéig temetkeztek, és a Bedlam páciensein kívül a helybéliek is itt leltek végső nyugalomra, amikor a környékbeli temetők megteltek. Jay Carver ásatásvezető régész szerint rendkívül érdekes helyszínről van szó, hiszen a XVI. században London külső kerületeinek lakosai hihetetlen nyomorban tengődtek. "Az ilyen helyszíneket nem mindig kutatják megfelelően" - jegyezte meg az archeológus, hozzátéve, hogy az elhunytak földi maradványai rengeteg adattal szolgálhatnak a korabeli étrendről, betegségekről és halálozásról. A XVII. század végén az elmegyógyintézetet átköltöztették London északi részébe. Az új kórházépületek és gondozott park ellenére a kezelés, a betegekkel való bánásmód nem javult a XVIII. században sem, amikor az érdeklődő publikum szabadon bejárhatott az intézménybe és 1 penny "belépődíj" fejében bámulhatta Bedlam szerencsétlen sorsú lakóit.
Az intézményben uralkodó borzalmas állapotokat 1735-ben William Hogarth (1697-1764), az angol nemzeti festészet megteremtője örökítette meg.
A Liverpool utcai sírkertben 1569-től a XIX. század közepéig temetkeztek, és a Bedlam páciensein kívül a helybéliek is itt leltek végső nyugalomra, amikor a környékbeli temetők megteltek. Jay Carver ásatásvezető régész szerint rendkívül érdekes helyszínről van szó, hiszen a XVI. században London külső kerületeinek lakosai hihetetlen nyomorban tengődtek. "Az ilyen helyszíneket nem mindig kutatják megfelelően" - jegyezte meg az archeológus, hozzátéve, hogy az elhunytak földi maradványai rengeteg adattal szolgálhatnak a korabeli étrendről, betegségekről és halálozásról. A XVII. század végén az elmegyógyintézetet átköltöztették London északi részébe. Az új kórházépületek és gondozott park ellenére a kezelés, a betegekkel való bánásmód nem javult a XVIII. században sem, amikor az érdeklődő publikum szabadon bejárhatott az intézménybe és 1 penny "belépődíj" fejében bámulhatta Bedlam szerencsétlen sorsú lakóit.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
- Ábel Anita: „Azért vagyunk, hogy áttörjük a falat”
- Mentális betegségek és a bélflóra: szorosabb a kapcsolat köztük, mint hittük
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!