A lepkehimlő tünetei
A lepkehimlő enyhe lefolyású betegség, általában nem jár súlyos tünetekkel. Az esetek egy részében nem is jelentkeznek tünetek. A betegség azonban ilyenkor is fertőz, könnyen át lehet adni másoknak.
Amikor jelentkeznek tünetek, az alábbiakra lehet számítani:
- Van, akinél csak influenzaszerű tünetek jelentkeznek (hőemelkedés vagy láz, torokfájás, fejfájás, köhögés)
- Van, akinél pedig kialakul a tipikus pillangószerű kiütés az arcon. A beteg ilyenkor úgy néz ki, mint akit megpofoztak.
- Ez a kiütés pár napon belül kiterjed a végtagokra és az egész testre. Jellemző, hogy a lábak hátsó részén és a karok belső oldalán csipkeszerű, girlandos kiütések jelentkeznek. Előfordul, hogy elmúlnak a kiütések, majd két hét múlva újra jelentkeznek.
- Van, akinél láz, nyirokcsomó-duzzanat és ízületi fájdalom jelentkezik. Az ízületi fájdalmak jellemzően kétoldaliak, és inkább a kislányokat érintik.
Lepkehimlő arcon: nem mindenkinél jelenik meg
A fentiekből látszik, hogy bár a klasszikus, pillangószerű kiütések jól felismerhetők, nem mindig jelennek meg. Ilyenkor az orvos vérvétellel tudja azonosítani a betegséget.
A lepkehimlő vagy erythema infectiosum lefolyása
A vírus a fertőzést követően pár napig lappang. Majd nagyjából az 5-10 nap között vagy tünetmentes, vagy enyhe, influenzaszerű tüneteket produkál. Ebben a szakaszban fertőző a betegség. A betegek egy részénél 2-5 nappal a kezdeti tünetek után jelentkeznek a tipikus kiütések. Mihelyt a kiütések megjelennek, a fertőzés veszélye elmúlik.
A kisgyermekes szülők, illetve a gyermekekkel sok időt töltő pedagógusok is megbetegedhetnek. Aki egyszer elkapja, annál védettség alakul ki. Egy enyhe fertőzőképességű vírusról van szó, így a rendszeres kézmosás és fertőtlenítés segíthet a betegség elkerülésében.
A lepkehimlő kezelése
A betegség általában nem jár súlyos tünetekkel, és magától is elmúlik. Így gyógyszeres kezelésre nem szokott szükség lenni. A tüneteket viszont érdemes lehet enyhíteni: a lázcsillapítók, fájdalomcsillapítók és viszketést enyhítő szerek az orvos ajánlása alapján szedhetők.
Szerencsére szövődményekkel is ritkán jár. Azoknál, akik bizonyos hematológiai betegségekben szenvednek, súlyosbodhatnak a vérszegénység tünetei (sápadtság, levertség, gyors szívverés).
Lepkehimlő terhesség esetén: érdemes óvatosnak lenni!
A lepkehimlő terhesség esetén hordozhat magában kockázatokat. Azok a várandós nők, akik nem rendelkeznek védettséggel (nem kapták el korábban a lepkehimlőt), veszélyeztetettnek tekinthetők. A Parvovírus B19 ugyanis képes megfertőzni és károsítani a magzatot, ami adott esetben akár vetéléshez vagy halvaszületéshez is vezethet. A lepkehimlő-járványok idején tehát a várandós kismamáknak érdemes elkerülni az óvodákat és iskolákat, amennyiben megoldható. Ha pedig felmerül a betegség gyanúja, mindenképpen fel kell keresni orvost!
Azok a várandós nők, akik korábban nem estek át a lepkehimlőn, szintén veszélyeztetettek. A vírus ugyanis a méhen belül a magzatot is megfertőzheti, hatással lehet a vérképződésére, súlyos esetben koraszüléshez, vetéléshez vagy halva születéshez vezethet. Bizonyos hematológiai betegségekben szenvedő gyerekeknél, és felnőtteknél a lepkehimlővel való megfertőződést követően, a vérszegénység (anémia) gyors súlyosbodása, sápadtság, gyors szívverés és levertség alakulhat ki.
Gyakori kérdések a lepkehimlővel kapcsolatban
A lepkehimlő meddig tart?
Erre nem lehet konkrét választ adni, mivel a tünetmentes időszak hossza eltérhet. Általában néhány héten belül elmúlnak a tünetek.
A lepkehimlő meddig fertőz?
A lepkehimlő a lappangási idő alatt, illetve az enyhe, influenzaszerű tünetek fémjelezte időszak alatt fertőz. Tehát a kiütések megjelenése előtt fertőz, utána már nem.
Skarlát vagy lepkehimlő?
A szülökben gyakran megfordul, vajon skarlát vagy lepkehimlő tehető-e felelőssé a tünetekért. A skarlát tünetei súlyosabbak (hidegrázás, torokfájás, köhögés, nehezített nyelés, gyakran hányás és hasi fájdalom, skarlátvörös torok, mandulagyulladás, fájdalmas nyirokcsomó-duzzanat, „málnanyelv”). Ha bizonytalan, keressen fel orvost!
