A macska elmondja, de mi nem mindig értjük
Amit eddig tudtunk, hogy pusztán a hangjai alapján a macska kedélyállapotát a korábbi vizsgálatokban részt vett emberek 38 százaléka találta el, a macskák arckifejezései alapján pedig 59 százalék ítélte meg helyesen, hogy mit is érez az állat. Nem volt korábban olyan vizsgálat, amelyben együttesen mérték volna fel a hang és a látvány hatását – ezt pótolták most a kutatók a videókkal.
Olyan macskás videókat kértek, amelyekben az állatok mind látható, mind hallható formában kifejezték magukat. Összesen 63 felvétel érkezett, ebből 24 volt jól besorolható 4 kategóriába: boldog, boldogtalan, kérés (figyelmet vagy ételt), ragadozó viselkedés. A videók átlag 10 másodpercesek voltak.
Ezután 630 ember vizsgálta meg a felvételeket, köztük 166 volt állatokkal foglalkozó szakember, a többi „amatőr” állatbarát. Vagy külön hang, vagy külön látvány, vagy hangos videó formájában kapták az alanyok a felvételeket, amelyek esetében be kellett sorolniuk a látott cicák viselkedését a négy kategóriába.
A mind képi mind hang adatokat tartalmazó videók alapján 92 százalék helyesen ítélte meg a macska állapotát. A csak látványt adó felvételek esetén 87 százalék, ha csak hangot hallott valaki, akkor 72 százalékos volt a helyes meghatározás.
Érdekes módon sokkal kevesebben tudtak helyesen következtetni a felvételekből arra, ha a macska boldogtalan volt, míg a többi három esetében nem volt lényegi különbség a sikerrel felismert viselkedések között. Kissé kevésbé voltak jók a viselkedés helyes meghatározásában az idősebbek, de jobbak azok, akik szakemberek voltak.
Mik a tanulságok? Fontos dolog, hogy együtt tudjuk értelmezni a macska viselkedésében az egymást kiegészítő hang- és látványelemeket. Ezek ugyanis nem redundánsak, vagyis nem ugyanazt jelzik mindkét módon, hanem kimondottan kiegészíti az egyik információtartalma a másikét.
Ennek köszönhetően a mind a hangot mind a látványt tartalmazó információ a legkevésbé félreérthető. Magyarul, a cicagazdik, és azok, akik a macskákról egyébként gondoskodnak (például állatgondozók) figyelmét érdemes felhívni arra, hogy ne csak félig figyeljenek oda az állatukra, hanem mindig együttesen értékeljék a hallott és látott viselkedést.
Érdekes módon, míg azt hinnénk, hogy a macskáink nyávogását (amit a felnőtt állatok csak az emberrel kommunikálva használnak) jól értjük, a felmérés pont azt mutatta, hogy ezt értjük a legkevésbé.
Emellett fontos az is, hogy kiderült, az ember sokkal könnyebben megérti, ha az állata boldog, mint azt, ha nem az. Azonban a macska negatív érzelmeit is ismerni kell ahhoz, hogy megfelelő életminőséget biztosíthassunk neki.
A kutatók azt tanácsolják, próbáljunk meg tudatosabban odafigyelni ezekre a negatív érzéseket kifejező jegyekre.
Borítókép: Envato Elements
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Ezektől a növényektől tartsuk távol gyermekünket és házikedvencünket!
- Kortársaiknál egészségesebben élnek a daganaton átesettek
- 4 tünet, amely halláskárosodást jelezhet
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!