Szimpatika – Amit a csókbetegségről tudni érdemes

Az emberek nagyrésze 35 éves koráig megfertőződik csókbetegségben, viszont nem mindenkinél alakulnak ki a csókbetegség tünetei. Vannak, akik csak a vírust hordozzák. Akiknél kialakulnak tünetek, a legtöbbször a csókbetegség náluk sem súlyos, és kezelés nélkül, pihenéssel javul idővel.

Azonban a csókbetegség tünetei hosszan fennállnak, körülbelül egy hónapig érezheti magát betegnek, aki megfertőzödött. A csókbetegségre jellemző a szélsőséges fáradtság, a testfájdalmak, amelyek akadályozhatják az iskolai, munkahelyi és mindennapi életet.

Milyen tünetei vannak a csókbetegségnek?

Tünetei változóak, lehetnek enyhék vagy súlyosak is, és általában fokozatosan jelentkeznek. A megfertőződés után valószínűleg négy-hat héttel később jelentkeznek, bár kisgyermekeknél hamarabb is mutatkozhatnak. A tünetek négy hétig vagy tovább is eltarthatnak:

• Megnagyobbodott lép vagy máj
• Szélsőséges fáradtság
• Láz
• Fejfájás
• Étvágytalanság
• Izomfájdalmak vagy gyengeség
• Torokfájás, amelyet esetleg tévesen torokgyulladásnak diagnosztizálnak, és amely az antibiotikumos kezelés után sem javul
• Duzzadt nyirokcsomók a nyakban, hónaljban vagy ágyékban
• Duzzadt mandulák
• Bőrkiütés
• Puha, duzzadt lép

Az olyan tünetek, mint a láz és a torokfájás általában néhány héten belül enyhülnek. A fáradtság, a megnagyobbodott nyirokcsomók és a megduzzadt lép azonban néhány héttel tovább is eltarthat.

Milyen szövődményeket okozhat a csókbetegség?

A csókbetegség szövődményei néha súlyosak lehetnek. A csókbetegség a lép megnagyobbodását okozhatja. Szélsőséges esetekben a lép megrepedhet, ami éles, hirtelen fájdalmat okozhat a has bal felső részén. Ha ilyen fájdalom jelentkezik, azonnal forduljon orvoshoz - lehet, hogy műtétre van szüksége.

• Májproblémák: A csókbetegség májjal kapcsolatos problémákat is okazhat, például: Hepatitisz - Enyhe májgyulladás
• Sárgaság - A bőr és a szemfehérje sárgulása is előfordulhat alkalmanként.
• Vérszegénység: A vörösvértestek és a hemoglobin, a vörösvértestek vasban gazdag fehérjéjének csökkenése.
• Trombocitopénia: A vérlemezkék, azaz a véralvadásban részt vevő vérsejtek alacsony száma.
• Szívproblémák: A szívizom gyulladása.
• Az idegrendszert érintő szövődmények: Agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás és Guillain-Barre-szindróma.
• Megduzzadt mandulák: Amelyek elzárhatják a légutakat

A csókbetegség sokkal súlyosabb betegséget okozhat azoknál az embereknél, akiknek legyengült az immunrendszerük. A legyengült immunrendszerű emberek közé tartozhatnak a HIV/AIDS-ben szenvedők vagy a szervátültetés után az immunrendszert elnyomó gyógyszereket szedők.

Hogyan vizsgálható ki a csókbetegség?

A jellegzetes tünetek, azok időtartama és a fizikális vizsgálat alapján már valószínű lehet orvosának a csókbetegség diagnózisa. Olyan jelekre fog figyelni a fizikális vizsgálat során, mint a duzzadt nyirokcsomók, mandulák, máj vagy lép. A láz, nagy fáradtság, testi fájdalmak és a jellegzetes életkor is valószínűsíti a kórképet. De ezek mellett speciális vizsgálatokkal azonosítható pontosan a kórokozó.

Vérvizsgálat: Antitestvizsgálatok.

Ha további megerősítésre van szükség, monospot-tesztet végezhetnek, hogy ellenőrizzék a vérben az Epstein-Barr-vírus elleni antitesteket. Ez a szűrővizsgálat egy napon belül eredményt ad. De előfordulhat, hogy a betegség első hetében nem mutatja ki a fertőzést. Egy másik antitest-teszt hosszabb eredményadási időt igényel, de a betegséget akár a tünetek első hetében is kimutathatja.

Fehérvérsejtszám: A fehérvérsejtek (limfociták) megemelkedett száma vagy a rendellenes kinézetű limfociták vérvizsgálat során is arra utalnak, hogy fertőzés áll fent. Ezek a vérvizsgálatok még nem erősítik meg a csókbetegséget, de utalhatnak rá, mint lehetőségre.

Hogyan kezelhető a csókbetegség?

A fertőző csókbetegség kezelésére nincs specifikus terápia. Az antibiotikumok nem hatnak az olyan vírusfertőzések ellen, mint a csókbetegség. A kezelés elsősorban az öngondoskodásra, például elegendő pihenésre, egészséges táplálkozásra és sok folyadék fogyasztására terjed ki.

A láz vagy torokfájás kezelésére vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat szedhet. A csókbetegség legtöbb jele és tünete néhány héten belül enyhül, de két-három hónap is eltelhet, mire teljesen normálisan érzi magát az érintett. Minél több pihenést kap, annál hamarabb épül fel. Ha túl hamar tér vissza a megszokott napirendjéhez, az növelheti a visszaesés kockázatát.

Pihenés: A csókbetegség nagyon fáradttá tesz, sok pihenésre van szükség. Az alvás segít a szervezetnek a fertőzés leküzdésében.

Hidratálás: Igyon sok vizet és gyümölcslevet. A folyadékok segítenek enyhíteni a lázat és a torokfájást, és megelőzik a kiszáradást.

Fájdalomcsillapítók: A nem szteroid gyulladáscsökkentők enyhítik a lázat, a gyulladást, a fejfájást és az izomfájdalmakat. Ezek a gyógyszerek nem rendelkeznek vírusellenes tulajdonságokkal. Legyen óvatos azonban, ha aszpirint ad gyermekeknek vagy tinédzsereknek.

Bár az aszpirin 3 évesnél idősebb gyermekeknél engedélyezett, a bárányhimlőből vagy influenzaszerű tünetekből lábadozó gyermekek és tizenévesek soha nem szedhetnek aszpirint. Ennek oka, hogy az aszpirin az ilyen gyermekeknél Reye-szindrómával, egy ritka, de potenciálisan életveszélyes állapottal hozható összefüggésbe.

Torokfájás csillapítók: Gargalizálhat sós vízzel és használhat torokpasztillákat. Ezt naponta többször is tegye, hogy enyhítse a torokfájást. Keverjen 1/4 teáskanál sót egy pohár meleg vízbe.

Sportolás kerülése: A fizikai aktivitás túl nagy nyomást gyakorolhat a megnagyobbodott lépre, ami növeli a megrepedés kockázatát. Kerülje a kontakt sportokat és a megerőltető sportokat. Annak érdekében, hogy elkerülje a léprepedés kockázatát, orvosa javasolhatja, hogy várjon körülbelül egy hónapot, mielőtt visszatérne a nehéz emeléshez, a durva testmozgáshoz vagy a kontakt sportokhoz.

A lép megrepedése súlyos vérzéssel jár, és sürgősségi orvosi beavatkozást jelent. Kérdezze meg kezelőorvosát, hogy mikor lehet biztonságosan visszatérni a szokásos testmozgásokhoz. Kezelőorvosa javasolhat egy fokozatos edzésprogramot, hogy a felépülés során segítsen Önnek visszanyerni az erejét.

Szükség esetén antibiotikum: A csókbetegség torokfájásával néha streptococcus fertőzés is együtt jár. Kialakulhat arcüreggyulladás vagy a mandulák fertőzése is. Ha igen, akkor ezeknek a kísérő bakteriális fertőzéseknek a kezelésére antibiotikumokra lehet szüksége.

Hogyan befolyásolja a csókbetegség a terhességet?

Azok a várandós anyák, akiknél EBV okozta csókbetegség alakul ki, általában egészségesen folytatják várandósságukat, egészséges gyermeket hoznak világra.

Akkor kell azonnal orvoshoz fordulni, ha lázas az anya, mert az növelheti a vetélés és a koraszülés kockázatát. Bár van egy kis esély arra, hogy az Epstein-Barr-vírust átadja a babának a terhesség alatt vagy a szülés után, szoptatás közben, a legtöbb babánál nem alakulnak ki a csókbetegség tünetei.

Ha a csókbetegséget a terhesség alatt CMV-fertőzés okozta, van rá esély, hogy a csecsemője is érintett lehet, és ezt meg kell beszélnie szülészorvosával.

Hogyan előzhető meg a csókbetegség?

A csókbetegség megelőzésére nem létezik védőoltás. Azonban bizonyos higiéniai szokások betartásával csökkenthetjük annak kockázatát, hogy elkapjuk a csókbetegséget. A csókbetegség ugyanis főként nyállal terjed, így, ha Ön fertőzött, úgy segíthet megelőzni a vírus másokra való átterjedését, ha nem csókolózik, és nem osztozik ételeken, edényeken, poharakon és evőeszközökön.

Fontos, hogy a láza enyhülése után hetekig is kövesse ezt az elvet, mert még akkor is fertőzhet, az Epstein-Barr-vírus a fertőzés után még hónapokig megmaradhat a nyálában. Kerüljük tehát a közös használatú evőeszközöket, a közös iszogatást, és rendszeresen mossunk kezet, hogy megelőzzük a csókbetegségterjedését.

Borítókép: elements.envato.com