Szimpatika – Az afta kialakulása más betegségekre is utalhat

Mi is pontosan az afta, és milyen tünetekkel jár?

Az afta, avagy latinul Aphthous stomatitis egy ártalmatlan, de annál kellemetlenebb szájüregi betegség, mely a nyelv, a garat, a lágy szájpad, valamint az orca nyálkahártyáján egyaránt képződhet. Lényegében arról van szó, hogy a szájüregünkben egy hámfosztott terület, vagyis fekély jön létre, ezt pedig vöröses színű, gyulladásos udvar kezdi el körülölelni.

Az afta színe többnyire sárgásfehér, mérete pedig igen változatos skálán mozog. Általában nem foglal nagy helyet a szájban, hiszen a legtöbb afta aprócska méretű, mindössze 2–3 milliméteres vagy maximum 1 centiméteres.

Rendkívül ritkán azonban óriásafták is felüthetik fejüket szájüregünkben, ezek nagysága körülbelül 2–3 centiméter is lehet. Az afta méretének meghatározása azért lehet fontos, mert ennek ismeretében számolhatunk a vele járó fájdalomérzet intenzitásával, amit evés, ivás és beszéd közben érezhetünk.

Az afta kapcsán nem árt megjegyezni, hogy kiváltó okára egyelőre nem született elfogadható tudományos magyarázat, pedig nem valamiféle speciális, keveseket érintő betegségről van szó, felbukkanása igen gyakori az emberek szervezetében.

A társadalom jelentős része átesik rajta élete során legalább egy alkalommal. A férfiaknál csekélyebb eséllyel fordul elő, inkább a nőket támadja.

A sokakat foglalkoztató kérdés: az afta fertőző?

Az idősebb korosztály megnyugvására adhat okot a tény, hogy az afta veszélyének leginkább életünk első három évtizedében vagyunk kitéve, aki pedig amiatt aggódik, hogy a szájában kialakult afta fertőző lehet, szintén fellélegezhet.

Az afta ugyanis „távoli rokonával”, a herpesszel ellentétben nem terjed szájról szájra, így aftás megbetegedés esetén a közvetlen környezetünkben tartózkodók biztonságban vannak a mindennapi létezésünket igencsak megnehezítő, sokszor pedig fájdalommal és emiatt rossz közérzettel is járó kórtól.

Mindezt azért is érdemes tudnunk, mert az afta ellen – a tudomány jelenlegi állása szerint – csupán tüneti kezeléseket vethetünk be, olyan gyógymód még nem ismert, mely a probléma gyökerénél fejtené ki hatását.

Amennyiben tehát aftát fedezünk fel a szánkban, és kezelni szeretnénk, sajnos csak a betegség elmúlásának kivárása lehet valóban célravezető, ami ugyanúgy magától történik, mint a felbukkanása.

Bizonyos kezelési technikákkal persze az aftás megbetegedés lefolyása némileg lerövidíthető, illetve hasonlóképpen limitálhatjuk az aftával együtt járó fekélyes epizódok számát is.

Mi állhat az afta hátterében?

Ha afta felbukkanását észleljük a szájürengünkben, a legtöbben bizonyára szeretnénk megtudni, hogyan is került oda. Kíváncsiak vagyunk, hol szedhettük össze, hol kaphattuk el a betegséget, ezzel kapcsolatban azonban aligha fogunk kielégítő válaszokra akadni.

Az afta kialakulásának tudományos okai máig tisztázatlanok, hiszen a betegség gyaníthatóan több ok együttes jelenlétéből ered, összességében viszont elmondható, hogy egyénenként változó a kiváltó incidens mibenléte.

Míg egyesek valamilyen nagyobb trauma, stresszhelyzet hatására lesznek aftásak, másoknál hormonális hatások, vérképzőrendszeri elváltozások, baktériumok, vírusok vagy akár allergia válthatja ki a betegséget, de okolhatjuk érte a szervezetünkben jelentkező vitaminhiányt is.

Az afta fekélyei időszakosan jönnek elő, két felbukkanás között pedig teljesen begyógyulnak. Általánosságban elmondható, hogy egy aftás megbetegedés 7–10 napig tart, míg fekélyes periódusokkal 3–6 esetben számolhatunk egy év leforgása alatt.

Amennyiben viszont az afta súlyosabb verziójával állunk szemben, fontos tudnunk, hogy a betegség gyengeségérzetet, valamint akár súlyvesztést is okozhat. Ez utóbbi állapot elsősorban a gyermekeket és a fiatalokat fenyegeti, esetükben egy aftás megbetegedés évekig is eltarthat, ám idővel náluk is megszűnik.

Az afta típusai

Az aftának három ismert típusa különíthető el. Ezek név szerint a Mikulicz-afta, a Sutton-afta, valamint a Cook-féle herpeszszerű fekélyesedés.

• Az első típus Jan Mikulicz-Radecki után kapta a nevét, aki lengyel származású sebész volt, több betegség legyőzéséhez kiemelten hozzájárult, de a rák sebészeti kezelését is eredményesen fejlesztette tovább. A róla elnevezett típusba a leggyakoribb aftás megbetegedések sorolhatók. A Mikulicz-afta többnyire 5 milliméternél kisebb, és bár ez a típus is okozhat kellemetlenségeket, számottevő fájdalommal nem jár. Nem így rokona, a Sutton-féle afta.
• A Richard Lightburn Sutton amerikai bőrgyógyászról elnevezett második típusba ugyanis már a súlyosabb aftás eseteket soroljuk. A Sutton-fekélynek is nevezett afta előfordulása ritkábbnak mondható a Mikulicz-aftáénál, méretét tekintve azonban akár óriásafta is lehet, mivel pedig nemcsak a felszíni, hanem a mélyebb szövetekre is kiterjed, kínzó fájdalom társulhat megjelenéséhez.  A gyógyulási folyamat egy ilyen afta esetében hónapokig is eltarthat, arról nem beszélve, hogy sajnos nem múlik el nyomtalanul, heget hagy maga után.
• A harmadik típus, vagyis a Cook-féle afta a legrosszabb fajta, ám ilyesmivel szerencsére csak a legritkább esetekben találkozhatunk. Az ilyen típusú aftáról könnyen hihetjük, hogy herpeszünk van, mivel a két betegség megjelenése rendkívül hasonló, ráadásul a Cook-afta nem egymagában jelentkezik, hanem apróbb elváltozásokból létrejövő sűrű csoportokban. Gyógyulását tekintve azonban hasonlít a Mikulicz-aftához, tehát viszonylag kevés idő alatt nyom nélkül eltűnik.

Afta vagy herpesz: honnan tudhatjuk, melyikkel van dolgunk?

Ahogy említettük, az afta harmadik típusa külalakját tekintve meglehetősen hasonlít egy sokkal súlyosabb betegségre, a herpeszre. Érdemes ismernünk a két kór közötti alapvető különbségeket, hogy a tünetek észlelésekor ne állítsunk fel magunknak téves diagnózist.

A legfontosabb különbség az afta és a herpesz között az, hogy míg az afta a szájüregen belül, a nyálkahártyán képződik, a herpesz ajkaink külső felszínén bukkanhat fel, hogy hólyagos küllemével megkeserítse életünket.

Ugyancsak jelentős különbség, hogy míg az afta nem fertőző betegség, a herpesz nagyon is az, hiszen egy közösen használt pohár, egy fogkefe, de akár egy üdvözlőpuszi révén is elkaphatjuk.

Az „afta vagy herpesz” kérdését illetően persze a legjobb támpontot a betegség külleme jelenti: amennyiben hólyagosodást fedezünk fel magunkon, egészen biztosan herpeszt kaptunk el, ez ugyanis még az afta legsúlyosabb típusának tünetlistájáról is hiányzik.

Az aftaszerű fekélyek és a szisztémás betegségek összefüggései

Nem árt tudnunk, hogy aftaszerű fekélyek súlyos szisztémás betegségek (Behcet-kór, lisztérzékenység) velejáróiként is megjelenhetnek szervezetünkben. Jóllehet, ezek a fekélyek a szövetkórtant tekintve, illetve klinikailag is azonosak az afta fekélyeivel, az ilyen jellegű fekélyes megbetegedés nem nevezhető valódi aftának, mert a tünetek megjelenése mögött egy sokkal súlyosabb probléma áll.

Érdemes elővigyázatosnak lennünk, és kivizsgáltatnunk magunkat, hiszen például a lisztérzékenység kialakulására olykor csupán az aftaszerű fekélyképződés figyelmeztet.

Az afta kezelése kivárással

Az, hogy miként kezeljük a kórt, szintén kulcskérdés lehet, miután az aftás megbetegedés tüneteit felfedezzük magunkon. Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy az afta kezelése egyáltalán nem bonyolult folyamat, hiszen akár úgy is dönthetünk, hogy nem csinálunk vele semmit.

Ahogy ezt fentebb írtuk, az afta ugyanolyan spontán módon tűnik el, ahogyan megjelent, így kezelés nélkül is hatásosan ki fogunk tudni gyógyulni belőle. Ráadásul a megjelenése után 2–3 nappal előreláthatóan már az aftával járó kellemetlenségérzet, fájdalom is enyhülni fog.

Orvoshoz fordulni sem igazán célravezető tehát, ha aftát pillantunk meg a szájüregünkben, ugyanis a tüneti kezelésen kívül ő sem fog tudni egyebet javasolni. A tüneti kezelést pedig akár önállóan, szakember felügyelete vagy segítsége nélkül is intézhetjük.

Természetesen előbbi megállapítás kizárólag abban az esetben helytálló, ha az aftás megbetegedésünk az enyhébb kategóriákba tartozik. Amennyiben súlyosabb típusú aftával van dolgunk, ne késlekedjünk háziorvosunk felkeresésével!

Az afta kezelése tüneti jelleggel

Sokan képtelenek ölbe tett kézzel kivárni, amíg az aftás megbetegedés elmúlik, és mindenképpen enyhíteni szeretnék valahogyan az ezzel járó, kínzó problémákat. Ebben az esetben nyugodtan kezdjük el az afta tüneti kezelését, hiszen ezáltal nemcsak a fájdalmainkat csillapíthatjuk, hanem némileg a gyógyulási időt is lerövidíthetjük.

Az afta ellen bevethető egyik leghatékonyabb kezelés a kiadós B1-vitamin-kúra, amely során körülbelül 100–300 milligrammot kell bevinni naponta. Érdemes lehet próbálkozni a B12-vitaminnal is, hiszen ez adott esetben meggátolhatja az afta kiújulását.

Ha nagyobb méretű, ennélfogva fájdalmasabb aftával van dolgunk, szájöblítőket és szopogatós tablettákat is alkalmazhatunk a tünetek enyhítésére, de az afta ecsetelő, antibakteriális kenőcsös megoldásokkal ugyancsak kezelhető.

Oda kell még figyelnünk arra, hogy a szájüregi nyálkahártyánkat kevés irritáció érje. Fontos felhagyni a rágózással, hasznos átállni puhább fogkefére, ám az sem árthat, ha az afta jelenléte idején nem fogyasztunk fűszeres ételeket.

Tartsuk be az előírásokat, így a kialakult sebek néhány hét alatt begyógyulnak!

Az afta megelőzése

Az afta ellen javasolható legjobb védekezés persze nem más, mint a megelőzés. Erre az aftás megbetegedés elmúlása után is érdemes kiemelt figyelmet fordítani, hiszen így elkerülhető, hogy a jövőben ismét szembe kelljen néznünk a kellemetlenségekkel.

Megelőzés céljából öblögessünk rendszeresen fertőtlenítő hatású szájvízzel, de abból sem lehet baj, ha a gyógynövényekhez fordulunk segítségért. A kamillával, a varázsmogyoróval és az apróbojtorjánnal remek hatást érhetünk el, hiszen ezek a növények gyulladáscsökkentő tulajdonságúak.

Amennyiben a szánkban lévő afta időről időre kiújul, csináltassunk allergiatesztet, hiszen könnyen lehet, hogy gluténérzékenység lappang a háttérben.

Ezenkívül étkezzünk egészségesen, fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt, de az olajos magvakkal sem nyúlhatunk mellé. A lényeg, hogy étrendünk ásványi anyagokban és vitaminokban egyaránt gazdag legyen!

Borítókép: elements.envato.com