Megfejtették mi okozza az ájulást

Forrás: medicalonline.hu, qubit.hu
Előfordulhat hosszú, melegben való ácsorgás, alacsony vérnyomás, éhség vagy a vér látványa miatt is, azonban az ájulás pontos biológiai okait eddig nem ismerték a kutatók. A közelmúltban publikált tanulány azonban magyarázattal szolgál: a Nature-ben közzétett kutatási eredmények mutatják be azt a szív és az agytörzs között húzódó idegpályát, aminek az idegsejtjei kiválthatják az ájulást.

Mindeddig az ájulást az agyi véráramlás csökkenésének következményeként írták le, Vineet Augustine, a tanulmány társszerzője, a San Diego-i Kaliforniai Egyetem idegtudósa szerint azonban munkájuk megerősíti, hogy emellett vannak olyan agyi áramkörök, amik ezt szabályozzák. Ezek tanulmányozása új kezelési lehetőségek kidolgozását is jelentheti.

forrás:pexels.com

Az eddigi kutatások többsége elszigetelten csak az agyat vagy csak a szívet vizsgálta. Jonathan W. Lovelace és kutatócsoportja viszont egy újszerű eszközt fejlesztett, hogy megismerjék és bemutassák a két szerv kölcsönhatásait. Az egyik koponyaideg,  vagus egy területének RNS-szekvenálásával azonosították az érzékelő neuronok egy olyan csoportját, ami az erekben lévő apró izmok összehúzódásában részt vevő receptorokat fejez ki.

Ezek a neuronok különböznek a vagus ideg más neuronjaitól, a szív alsó, izmos részeiben, a kamrákban vannak ágaik és az agytörzs egy jól elkülöníthető területéhez, az area postremahoz (az agytörzs hosszúkás agyvelőjében található páros struktúrához) kapcsolódnak.

A kutatók nagy felbontású ultrahangot és optogenetikát alkalmaztak – így vizsgálták az idegsejtek működését és hatásukat a stimulációra. Az azonosított neuronok aktiválása a szabadon mozgó egerek ájulását idézte elő, ami hasonló tünetekben mutatkozott meg, mint az embereknél: mozdulatlanná váltak, pupillájuk kitágult és a jellegzetes szemforgató mozgás is megfigyelhető volt.

elements.envato.com

A vizsgálat nem csak az ájulás előidézésére terjedt ki, az egereket vissza is hozták ebből a mesterségesen előidézett állapotból. Mivel az agysejtek, amint oxigén- vagy glükózhiány alakul ki, igen gyorsan leállnak, de pusztulásuk csak percek múlva indul meg, a kutatók arra voltak kíváncsiak, mi idézi elő az áramlás újraindulását, ami miatt egy-egy ilyen ájulásos epizód csupán 20-40 másodpercig tart.

Az ájulás alatt az agyi aktivitás jellemzően csökkent, kivéve a hipotalamusz egy PVC nevű régiójában. Ennek gátlása megnyújtja az ájulásos epizódokat, stimulálása viszont szinte azonnali ébredéshez vezet.

Az amerikai kutatócsoport tanulmánya tehát egy olyan magyarázatot javasol, ami az agytörzset a szívvel összekötő neuronok és a hipotalamusz PVC-régiójának szerepét hangsúlyozza az ájulás kialakulásában és az epizódok lefolyásának szabályozásában.

 

Borítókép: elements.envato.com

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!