Epley-manőverrel megszüntethető a jóindulatú helyzetfüggő szédülés
Módosítva: 5/26/2023 Forrás: Semmelweis Egyetem 2 perc szédülésBPPVEpley-manőver
Minden ötödik páciens, aki szédüléses panaszokkal fül-orr-gégészeti szakrendelést keres fel, jóindulatú helyzetfüggő szédülésben, BPPV-ben szenved. Ugyan a betegség heves, ismétlődő, bizonyos fejhelyzethez kötődő szédüléssel jár, mégsem olyan súlyos betegségek okozzák, mint a stroke vagy az agydaganat – innen ered a jóindulatú elnevezés. A kellemetlen tünetek leküzdésében segíthet egy egyszerű tornagyakorlat, az Epley-manőver.
A BPPV, vagyis a jóindulatú helyzetfüggő szédülés a leggyakoribb szédüléses betegség, amely során a belső fülben lévő érzékelősejtekről apró kalciumkristályok válnak le, és ezek bizonyos fejtartáskor ingerlik az érzékelősejteket – magyarázza dr. Szirmai Ágnes.
A Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika egyetemi docense hozzáteszi:
„Nagyon jellemző, hogy a beteg úgy ébred reggel, hogy forog vele a világ, vagy éjszaka az ágyban forduláskor tör rá a szédülés, de csak az egyik irányba történő fejfordításkor.
Legtöbbször tehát csak bizonyos fejhelyzetben jön elő a szédülés attól függően, hogy a belső fülnek melyik ívjáratában fordulnak elő a kristályok.
Nagyon heves, forgó szédülés jelentkezik ilyenkor, ami általában egy percen belül lezajlik, de ha újra ugyanarra fordítja a beteg a fejét, akkor ismétlődik. Gyakran jár jelentős szorongással, halálfélelemmel, éppen ezért sokszor a beteg megnyugtatása az elsődleges feladat, hogy nem infarktus, stroke vagy agydaganat áll a háttérben – erre utal a jóindulatú megnevezés – ennek ellenére nagyon kényelmetlen betegség” – teszi hozzá a szakember.
Dr. Szirmai Ágnes arra is kitér, hogy ugyan ez a legtöbbször előforduló szédüléses betegség, és hiába tipikusak a tünetei, nagyon nehéz felismerni, mert a betegek legtöbbször éppen stroke-ra vagy infarktusra gyanakodva sürgősségi osztályra mennek a problémájukkal.
Azonban a BPPV esetén sem a CT, sem az MRI nem igazol semmilyen elváltozást.
„A betegséget úgy lehet kimutatni, ha a beteget ülő helyzetben kezdjük vizsgálni, elfordítjuk a fejét és hanyatt fektetjük. Ilyenkor a problémás oldalon jelentkezik a szédülés, és annak kísérőtüneteként egy kóros szemmozgás, úgynevezett szemtekerezgés is, de az egészséges oldalon nem történik semmi.”
{GIyc2PPahvA}
Borítókép: shutterstock.com
