Ötből csak egy érintett kezelteti a visszérbetegségét
Módosítva: 5/18/2023 Forrás: Pharma Online 2 perc Visszértestmozgásvéna
A visszérbetegség krónikus betegség, amely a felnőtt lakosság csaknem felét, azaz közel 3,5 millió embert érint. Az érintettek kétharmada nő, az idősebb korosztály mellett pedig már a fiatalabb, 30-as éveikben járók közül is egyre többen tapasztalják a tüneteket. Magyarországon a harminc felettiek közel fele tapasztalja a visszérbetegség tüneteit, ötből mégis csak egy érintett kezeli vagy kezelteti azokat – derül ki a Servier Hungária Kft. felméréséből.
Az érintettek nagy százaléka még mindig alul- vagy félreinformált, a vénák egészségének megőrzéséről nem esik elég szó.
Vénáinknak vagy más néven visszereinknek nagyon fontos szerepük van a szervezetünkben: ezek az erek szállítják ugyanis a hajszálerek felől a szív és a tüdő felé az „elhasznált” szén-dioxidban dús vért, ami később újra oxigénnel dúsul és jut el a sejtekhez, szövetekhez.
Ha ezek a vénák elégtelenül működnek, visszérbetegségről beszélünk. A genetikai és hormonális tényezők mellett a túlsúly és a mozgásszegény életmód is komoly szerepet játszik a vénás betegségek kialakulásában.
Halogatjuk, amíg lehet
Lábszárgörcs, lábdagadás, visszeresség, mélyvénás trombózis, lábszárfekély – a kezdetben csak esztétikai problémát jelentő vénatágulatok komoly szövődményekkel is járhatnak, ha elhanyagoljuk őket.
A Servier Hungária Kft. kutatása azt mutatja, hogy az egyértelmű panaszok ellenére sokan mégis csak akkor fordulnak orvoshoz vagy kezdik el a kezelést, amikor a tünetek még kellemetlenebbé válnak (45%) vagy akár komoly fájdalmat okoznak (44%).
Az adatokból az is kiderül, hogy az első tünetek megjelenése után csak hónapokkal később (33%) kérünk segítséget, de sokan évekig halogatják, hogy orvoshoz forduljanak.
„Az alsó végtagokon megjelenő hajszálerek kezdetben csak esztétikai problémát jelentenek, de ha nem foglalkozunk a tünetekkel és elhanyagoljuk azokat, akár súlyos szövődményekkel is járhatnak. Bár a visszérbetegség évek óta komoly népbetegségnek számít, mégis aluldiagnosztizált és alulkezelt betegségről beszélünk.
Fontos hangsúlyozni, hogy életmódváltással, a tünetek kezelésével a súlyosabb szövődmények és a drasztikus beavatkozások elkerülhetőek” – mondja dr. Bihari Imre érsebész, egyetemi docens.
Nem esik elég szó a betegségről
A Servier által végzett kutatás azt is megmutatja, hogy a visszérbetegséggel kapcsolatban még mindig nagy a tájékozatlanság: az érintettek 55%-a az interneten próbálja azonosítani a tüneteket és csak 36%-uk tájékozódik visszérbetegséggel kapcsolatos cikkből vagy hirdetésből (18%).
Vénák Hete az edukációért
A május 15. és 21. között zajló Vénák Hete edukatív tartalmakkal és szakértők bevonásával segíti az érdeklődőket abban, mit tehetnek lábuk, vénáik egészségének megőrzéséért vagy a visszérbetegséggel járó tünetek enyhítéséért.
Ehhez sok esetben teljes életmódváltásra van szükség, ami számtalan kihívást tartogat. Hogyan kezdjünk neki? Milyen célokat tűzzünk ki magunk elé? Hogy maradjunk motiváltak? Milyen a vénabarát táplálkozás?
Ezekre a kérdésekre egy pszichológus és egy dietetikus szakértő segít megtalálni a válaszokat.
A tai chi és aerobic videók könnyen követhető gyakorlatai pedig azokat is mozgásra sarkallja, akiknek a mindennapjaiban nem játszik nagy szerepet a sport.
A Vénák Hete aktivitássorozat május 20-án közös sétával zárul, ahol Debreczeni Dóra erőnléti edzővel és Ábel Anita színésznővel közösen tehetnek meg 6000 lépést vénáink egészségéért.
A Vénák Hete az esemény weboldalán, Facebook és Instagram oldalán követhető.
{u486z6p0rbo}
Borítókép: https://venakhete.hu/
