7 ok, ami miatt boldogtalannak érezhetjük magunkat
Módosítva: 3/19/2023 Forrás: Marie Claire 5 perc pszichológiaNőkLélekPárkapcsolatFérfiakboldogság
Az üresség és fásultság érzése gyakran társul a depresszióhoz, és gyakran jelentkezik komoly traumák után is. Ám vannak napok, amikor egyszerűen rosszkedvűek, boldogtalanok vagyunk és nem tudunk örülni. Néha nehezebb ennek a hétköznapi érzésnek megtalálni az okát, mert az azzal járna, hogy a saját szokásainkat és mindennapjainkat kell felülvizsgálnunk.
Boldogtalannak lenni nem egyenlő a depresszióval. Utóbbi inkább úgy írható le, mint állandó ürességérzés.
Számos oka lehet annak, hogy nem érezzük magunkat boldognak. Ehhez elég az is, ha nem tudtunk eleget aludni vagy nem süt a nap.
De az is boldogtalanság érzéssel tölthet el, ha nem a jelenben élünk vagy éppen egy rossz kapcsolatban ragadtunk.
A pszichológusok szerint számos apró jel van, ami megmagyarázhatja, miért nem érezzük boldognak magunkat. Ezek között egészen hétköznapi dolgok is vannak, amiken nagyon könnyű lenne változtatnunk.
Csak észre kell vennünk, hogy ezekkel a saját boldogságunkat ássuk alá és akadályozzuk.
Mutatjuk, melyek azok a leggyakoribb szokásaink, amikkel tulajdonképpen a saját boldogságunkat akadályozzuk.
1. Nem vagyunk jelen a pillanatban
Ha mindig azon gondolkozunk, mi történhetett volna és mi történhet, azt jelenti, hogy az agyunk soha nem pihen meg igazán, nem alusszuk ki magunkat, nem ébredünk frissen és energikusan. És nem leszünk sosem igazán boldogok.
„Ha mindig a jövőn és a múlton rágódunk, nem töltünk túl sok időt a jelenben – mondta Carolin Müller pszichológus. A boldogság nagyon erősen kapcsolódik az itt és mosthoz.
Ha a múltban történt sérelmeken jár az agyunk, újra és újra azt a rossz érzést éljük át. Érezzük a félelmet, haragot a gyomrunkban és mellkasunkban. A jelenben történő jó dolgokat pedig nem éljük át, nem érezzük mellette.”
2. A túlgondolkodás boldogtalansághoz vezet
Nagyon sokan hagyják, hogy az elméjük mindig a lehető legrosszabb forgatókönyvre ugorjon. Ezt a szakemberek katasztrofizálásnak is nevezik.
"A katasztrofizálás nem segíti elő a megoldást soha, sőt, inkább hátráltatja az embert – mondta Linda Blair klinikai szakpszichológus.
Mint bármilyen más szokást, a túlgondolkodást és katasztrofizálást is nehéz megtörni. „Ha valaki éveken, évtizedeken át viselkedik valahogy, azt nagyon nehéz levetkőzni – tette hozzá Blair.
Türelmesnek kell lennünk magunkkal. A rossz szokás bármikor kész visszatérni az életünkbe, különösen, ha érzelmileg kiélezett helyzetbe kerülünk.
A megoldás mégis az, ha megtanulunk racionálisan és higgadtan gondolkodni és viselkedni.”
Minél stresszesebbek vagyunk, annál nehezebb emlékeznünk arra, hogyan kell jól csinálni.
„Amikor nyugodtak vagyunk, sokkal jobban képesek vagyunk szabályozni a gondolatainkat. Ilyenkor van esélye a logikának – folytatta a pszichológus. Amikor azt érezzük, hogy ránk törnének a negatív gondolatok, gondoljunk valami szépre, ami velünk történt.
Hogyan ismertük meg a szerelmünket vagy milyen volt egy jó munkanap. Hagyjuk, hogy a boldog pillanatok megnyugtassanak, és így megállíthatjuk a túlgondolkodást.”
3. Nem a számunkra jó kapcsolatban élünk
A boldogtalanság oka nagyon gyakran az, hogy nem a jó kapcsolatban élünk, de félünk az egyedülléttől. A szakember szerint sokkal több jó oldala van a szingliségnek, mint azt az emberek gondolják.
„Éveken át tartó kutatások kimutatták, hogy a házasság nem jár ugyanazokkal a jótékony hatásokkal a nő számára, mint a férfinak” – mondta Briana L. Severine pszichológus.
A boldogtalanság oka lehet, ha nem a jó emberrel vagyunk együtt csak azért, mert félünk az egyedülléttől.
A párkapcsolatban élő emberek már nem tesznek annyi erőfeszítést a baráti kapcsolataikért, ami oda vezethet, hogy magányosabbnak érzik magukat, mint bármikor.
„Tévhit, hogy a szerelem megakadályozza a magány érzését – jelentette ki Severine. A szinglik is lehetnek boldogok, érezhetik azt, hogy teljes életet élnek romantikus partner nélkül.
Viszont a házas emberek sokkal gyakrabban érzik azt, hogy társas szükségleteik nincsenek kielégítve, pedig mellettük van egy állandó társ.”
Ha ehhez még hozzávesszük azt is, hogy valaki nem a megfelelő ember mellett állapodott meg, az sokat ront a fizikai és lelki állapotán. Ha nincs orvosi magyarázat a szorongásra, boldogtalanság érzésére, érdemes őszintén szembenézni azzal, vajon egészséges vagy mérgező kapcsolatban élünk-e.
4. Áldozatként tekintünk magunkra
„Sokan képtelenek felhagyni azzal, hogy áldozatként tekintsenek saját magukra – mondta Müller. Miért én?! – kérdezik folyton. De valójában bárkivel megtörténnek olyan dolgok, mint velük. Szóval miért pont velük ne történne?”
Azonban az, hogyan keretezzük saját magunkban a velünk történő negatív eseményeket, boldogtalanná tehet. Ha az általános, nagy kép helyett csak saját magunkat vagyunk képesek látni, egy idő után elhisszük, hogy tényleg nekünk a legrosszabb.
„Ha áldozatként tekintünk magunkra, egy idő után áldozatok is leszünk. Kétszeresen is, mert saját magunkat tesszük boldogtalanná."
5. Aki nem tud egyedül lenni, nem lehet boldog
Komoly problémát jelent, ha valaki retteg attól, hogy egyedül kell lennie. Aki ezzel küzd, erős szorongást érez, ha egyedül marad. Retteg az elhagyatottságtól, ami gyermekkori traumában gyökerezhet.
„Amikor magányosak vagyunk, boldogtalannak vagy szomorúnak érezzük magunkat. Ennek mértéke attól függ, mennyi és milyen társas kapcsolódásunk van az életünkben – mondta a pszichológus.
Ha szorongunk az egyedülléttől, félünk, amikor azt gondoljuk, egyedül hagytak minket, függetlenül attól, valójában mennyi barátunk és szerettünk van.”
Ha megtanulunk saját magunkkal is lenni, nemcsak boldogabbak leszünk hosszú távon, de minden kapcsolatunkra jó hatással lesz.
„Meg kell értenünk először saját magunkat ahhoz, hogy mások is megértsenek minket – mondta Müller. Ismernünk kell a szükségleteinket, elvárásainkat, akkor azt is megérthetjük, a másik ember miért úgy cselekszik, ahogy.”
6. Nem azzal tápláljuk a testünket, amire szüksége van
Sokkal egyszerűbb testi oka is lehet a boldogtalanságnak, mint a bonyolult lelki folyamatok és érzelmek. Egyszerűen lehet, hogy nem adjuk meg a testünknek fizikailag, amire szüksége van.
Nem alszunk eleget, rossz ételeket eszünk és nem törődünk a kapcsolatainkkal.
A Harvard Egyetem pszichiátere, Dr. Uma Naidoo vezette azt a kutatást, melyben kimutatták, milyen jelentős hatása van a táplálkozásnak a kedélyállapotunkra és jóllétünkre. Azt is megfigyelték, hogy bizonyos ételek stresszt és szorongást válthatnak ki.
Például az ipari olajok, bő zsírban, olajban sült ételek, mesterséges édesítőszerek összefüggésbe hozhatók a depresszió kialakulásával. Ezzel szemben a probiotikumban gazdag joghurtok, egészséges zsírok – például az olajos halakban, avokádóban található zsírsavak – és az olyan ásványi anyagokat, mint a vasat, magnéziumot, káliumot és cinket tartalmazó élelmiszerek jót tesznek az agynak és fokozzák a boldogságérzetet.
7. Az érzelmeink irányítanak minket
Müller hangsúlyozta, hogy az elme csak egy eszköz arra, hogy megértsük a világot.
„Használjuk az elménket, hogy hasznos legyen a számunkra – mondta a pszichológus. – Nézzük meg, mit tud. Lenyűgöző, ahogy megold problémákat, kitalál és megtervez fantasztikus ötleteket. Eljuthatunk a Marsra az agyunknak köszönhetően.
Ugyanakkor sokszor azt a gondolatot ülteti el az emberben, hogy értéktelen.”
Ha a negatív érzéseink szabadon áramolhatnak, nem mi irányítjuk a hajót. Csak akkor vagyunk mi az agyunk kapitányai, ha megtanítjuk az agyunknak, mikor akarunk reagálni.
„Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek érzéseink. Az nem is lenne jó, az érzések fontosak az életünkben – mondta Müller. Sokkal inkább azt jelenti, hogy mi döntjük el, oda akarunk-e menni valahova.
Van-e értelme annak, amit csinálunk? Elgondolkodunk rajta, lehet, hogy nincs. Megnézzük másik oldalról is, mielőtt az agyunk gondolkodás nélkül belesodorna minket a boldogtalanságba.”
Kiemelt kép: unsplash.com