Korallbarát naptej
Az UV-védelmet nyújtó molekulák kis méretűek, ebben rejlik a problémájuk is, ugyanis ezért képesek bejutni az algákba, korallokba (ott gátolják a fotoszintézist), illetve emiatt hatolnak át az emberi bőrön is és okozhatnak a szervezetünkben egyes esetekben hormonális elváltozásokat vagy épp allergiás reakciót.
Több okunk is van tehát arra, hogy új típusú védelmet keressünk a napsugárzás káros hatásai ellen.
Számos fejlesztés zajlik a korallbarát naptejek terén, ez az új eredmény egyelőre egerekben bizonyította be, hogy kiváló védelmet nyújt az UV-sugárzás ellen, nagy mérete miatt nem jut át a bőrön sem, és ugyanezen okból nem károsítja a korallokat, algákat.
A Cell Reports Physical Science folyóiratban közzé tett tanulmányban a kutatócsoport részletezte a hatóanyag előállítási módszerét, és azokat a vizsgálatokat, amelyekkel a hatékonyságról meggyőződtek.
A kutatók elmondták, hogy bár még csak kutatják azt a módszert, amelynek segítségével áthidalható a probléma, az eddigi eredmények igen kecsegtetőek.
A szakemberek először egy olyan kémiai reakciót alkalmaztak, amelynek eredményeként különféle gyűrű alakú molekulák jöttek létre, vagyis hasonlóak ahhoz, amilyenek a mai naptejek UV-védelmét adják.
Egy következő reakcióban e molekulagyűrűket összekapcsolták egymással, s az így kapott nagy méretű molekulákat aztán megvizsgálták, melyik szűri legjobban az UV-t. Ez alapján kiválasztották a legjobbat, amelyet azután teszteltek is.
Egerek bőrégését sokkal hatékonyabban tudta megelőzni a most fejlesztett molekula a hagyományosaknál, és a fénymérések is azt mutatták, hogy sokkal több UV-t képes elnyelni azoknál.
Ezzel szemben a korallokkal végzett kísérletekben az derült ki, hogy nem károsította (szemben a hagyományos hatóanyagokkal), és a szintén egerek bőrén végzett vizsgálatok azt is feltárták, hogy nem szívódik fel a molekula a bőrön át, így a szervezeten belül se képes problémát okozni.
Természetesen ez a kísérletsorozat még nem azt jelenti, hogy idén nyáron már mindenki korallbarát naptejet tud venni, hisz még rengeteg tesztet kell elvégezni, de jó utat jelöl a kutatás, és remélhetőleg néhány éven belül már hozzáférhetőek lesznek a hasonló elven készülő naptejek is.
Kiemelt kép: freepik.com
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
- Ábel Anita: „Azért vagyunk, hogy áttörjük a falat”
- Mentális betegségek és a bélflóra: szorosabb a kapcsolat köztük, mint hittük
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!