Szimpatika – Busmann gyógyszerek

A tülköt fűbe és egy helyi mérgező növény (Boophane disticha) antiszeptikus hatású leveleibe burkolva, kis bőrfedéllel gondosan lezárva találták meg. (E növény gumójának mérgét nyílhegyeken alkalmazzák.)

A sziklafalakon okkerszerű festékkel készült vadászjelenetek és különböző állatok láthatóak, ez egyike a régió számos hasonló, szan alkotásának.

Az európaiak érkezése előtt legalább tízezer éve éltek itt a koiszan népcsoportok, a most megtalált tárgy azonban a legrégebbi efféle eszköz Afrika déli felén.

Hasonló orvosságos tülköket csak a 19-20 századból találtak eddig – hozzá kell tenni, hogy a tülök anyaga is könnyen lebomolhat, ez esetben talán pont az antiszeptikus levelek késleltették e folyamatot.

A tülökben az egykori folyadék beszáradt maradványai kb. 2 centi vastag réteget alkottak, ennek a belsejéből emeltek ki kis mennyiségű mintát a dél-afrikai kutatók, az elemzés eredményeit a South African Journal of Science folyóiratban mutatták be.

Afrika lakói mintegy 200 ezer éve használnak növényi hatóanyagokat, a legrégebbi efféle lelet egy barlang, ahol az emberek a fekhelyeiket „fertőtlenítették” speciális növényi füstökkel.

Emellett növényi anyagokat alkalmaztak az utóbbi évezredekben ragasztóként, vagy épp méregként a vadászat során.

Az anyagminta mikroszkópos elemzéséből növényi darabkák és rovardarabkák egyaránt előkerültek, ám a rovarmaradványok csak az anyag felületén voltak jelen, belül már nem, így ez nem volt része az orvosságnak.

(Még egy lepkeszárnypikkely is előkerült a tülökből.) A növényi anyag egy barnás, kikristályosodott anyag, amely vízben könnyen oldódott, feltehetően ez volt maga az egykori orvosság.

A gázkromatográfiás-tömegspektrométeres elemzések során számos növényi anyagcsereterméket találtak, a legnagyobb mennyiségben lupeol és mono-metil-inozitol volt benne, ez a két vegyület többféle, Fokföldnek e vidékén ma is használt növényi orvosság alkotóeleme.

A mono-metil-inozitol a szanok által ma is sebfertőtlenítésre vagy épp lázcsillapításra használt növényekben fordul elő, a lupeol például gyulladásgátló, mikrobaellenes tulajdonságokkal rendelkezik. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy legalább kétféle növényből készült kivonat lehetett a tülökben.

Az összes feltárt vegyület megtalálható a helyszín hagyományos gyógynövényeiben, amelyek ma is a legfontosabb „közegészségügyi” ellátást jelentik Afrikában.

Azt ugyan nem lehet megmondani, hogy pontosan mit is gyógyítottak a tülökben tárolt folyadékkal, ám a gondos csomagolásból és elhelyezéséből arra lehet következtetni, hogy nagy kincs lehetett egykori tulajdonosa számára.

Valószínű, hogy ideiglenesen rejthette el az egykori gyógyító a tülköt, ám valamiért sosem tért vissza érte.